Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Csak egy gesztus

Tom Retterbush osztotta meg a neten ezt a képet, amit a New York-i Q vonaton fotózott a minap. Elcsípte, ahogyan egy fiatal afro-amerikai srác egy zsidó ember vállára dőlt álmában. Hosszan figyelte, hogy a férfi nem moccan, csak párnaként ül rezzenéstelen arccal.

 

 

 

elaludt

Egy perc múlva megkérdezte a férfit, hogy szeretné-e ha felébresztené a fiút, mire Ő csak megrázta a fejét, és így szólt:
– Biztosan hosszú napja volt, hagyja hagy aludjon. Mindannyian jártunk már így, nem igaz?

20 perccel később, amikor leszálltam a vonatról, még mindig mélyen aludt a vállán.

Ez egy apró, de nagyon kedves gesztus volt, egy remek embertől.
Szeretem a New York-iakat!

Milyen csodálatos emlékeztető, hogy minden pillanat egy esély arra, hogy valami jót tegyünk egy másik emberrel. Azonkívül ösztönzőleg hat azokra is akik körülöttünk vannak!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Gini Papp says:

    🙂 Én mindkét oldalon ültem, rajtam is aludtak, és én is húztam a lóbőrt máson.

  2. Thurzó Andor says:

    Én is jártam már így.Zavaromban mondtam is neki,hogy remélem nem túl csontos a vállám…


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!