Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Nyílt levél férjemnek! – egy végtelenül bátor asszony sorai…

Mostanában semmit nem olvastam olyan érdeklődéssel, mint Csapocska Mónika nyílt levelét a Facebookon. Csak gyűlt és gyűlt a szívembe a szeretet iránta, miközben a sorait faltam, minden mondatáért tiszteltem, és tisztelem. Egy valódi nő, egy asszony, akiben van önbecsülés azoknak a szörnyűségeknek ellenére is – vagy pont azért -, amik történtek vele, és melyeknek hatására számot vetett magával és környezetével. A végkövetkeztetés lenyűgöző, amit minden nőnek – sőt minden embernek (!) – el kellene olvasnia, ezért arra bátorítalak amire Ő is: OSZD MEG!

 

 

Kedves Zsolt!

A soraim néhány napi rágódás, gondolkodás után fogantak meg a fejemben. Az inspirációt a te 2014. augusztus 31-i, vasárnapi telefonon tett javaslatod, mi szerint nézzek a tükörbe, mert olyan gusztustalan, ocsmány, visszataszító szörny vagyok, hogy tőlem menekül mindenki, és a közös fiunkon kívül senki nem áll szóba velem, valamint Bogdán Ildikó felhívása adták. Ildi arra kéri az olvasóit, osszanak meg magunkról olyan képeket, amelyeket egyébként nem szívesen publikálnának, felvállalva ezzel a kevésbé előnyös oldalukat is.

Közzé teszek ezért két képet. Az egyiken 20 éves vagyok, a másik pár hónappal ezelőtt készült.

 

1

2

A tükörbe tekintve (mert igen, belenéztem) inkább a nemrégiben készült fotó tükrözi a valóságot. Ronda vagyok. Tényleg. Ráncos az arcom, a szemem környéke, megnyúlt az orrom, a szemöldököm elburjánzott, az államon, nyakamon petyhüdt a bőr. Szomorúság, fásultság, üresség árad a tekintetemből. 

Ha harcolni akarnék a valósággal, most sírnék. Mert a szívembe mart, hogy valaki a szemembe vágta az igazságot. Ráadásul az illető férfi, sőt, a gyermekem apja.

Ahogy szemlélem az önmagam által készített portrét, történetek tolulnak elmémbe.

A szarkalábak születése úgy tizenegy éve, fiunk világrajövetelével egy időben kezdődött. A 10 hónapig tartó szoptatás, és a vele járó, éjszakai 6-8- szori ébredés hozadéka ez. Te erre vélhetően nem is emlékszel, hiszen abban az időben szabad időd nagy részét a harmadik diplomád megszerzésére, a vizsgákra való felkészülésre, kerékpározásra, meg Balázs barátoddal való eszmecserékre fordítottat. 

A homlokom ráncait onnantól látom nap, mint nap, hogy kilenc évvel ezelőtt bejelentetted, szerelmes vagy valaki másba, és vele akarod tovább élni az életed. A napokig tartó sírás lenyomatát őrzöm íly módon.

A szemöldököm talán akkor vált bozontossá, amikor gyermekünk óvodás korában egyszer csak nem mert elaludni. Ha kijöttem a szobájából, visítva futott utánam, mert rettegett a szörnyektől. Ezért az ágy mellett, a szőnyegen ülve, vagy fekve aludtam három hónapig. Talán rémlik az eset neked, mert pszichológushoz vittem, igaz, te nem akartál részt venni a folyamatban, nem jöttél el a megbeszélésre.

Az első ősz hajszálat akkor fedeztem fel, amikor napokig rémálmok gyötörtek, mert megfenyegettél, hogy lefényképezed a lakásomban a rendetlenséget, a koszt, majd a gyámhivatalnál feljelentesz, mert nem vagyok alkalmas anyának, és el fogod vetetni tőlem a fiunk. Szerencsére, amikor megszületett a másik házasságod első gyümölcse, erről a tervről letettél.

A befelé forduló, szomorú tekintetet azoknak a nehéz sorsú beteg embereknek a számlájára írom, akikkel munkám során találkozom, és akiknek igazán, érdemben nem tudok segíteni. Mivel oly régóta nem vagy életem része, a naponta zajló történéseimről nyilván sejtésed sem lehet.

A nyakam, az állam akkor ereszkedett így meg, amikor a második férfival, akit szerettem, a kapcsolatom véget ért. Lehajtott fővel jártam sokat, mert nem akartam, hogy mások lássák a fájdalmamat. Nyilván nem tudhatod, mit éltem akkor át. 
.
Kedves Zsolt! 

Ha röviden, és tömören akarnám az előbbi felsorolást megfogalmazni, egyetlen szót is írhatnék: ÉLET.

Igen, az élet nyomai, történései, harcai, szenvedései és örömei azok, amiknek térképe erre a szörnyarcra került. 

És tudod mit? Szeretem. Szeretem ezt az arcot. Mert az enyém. Ezt sikerült a sors által alakítanom. Tudok vele mosolyogni, sírni, fintorogni. Simogatja a szél, melengeti a nap, és a gyermekem minden este erre adja a jóéjt puszit.

Köszönöm, hogy most, életem közepén erre a számvetésre sarkalltál, mert így tudtam meg igazán, ki is vagyok, mennyit érek. Nem kell szégyenkeznem. Kiálltam a próbát, élek, létezem. Az arcom egyedi, egyszeri, megismételhetetlen. Hű szolgám, melynek minden egyes barázdája, mélyedése, kátyúja egy-egy emléket őriz. 
Most látom csak, milyen gazdag vagyok!

————————————————————————————-

Utóirat:
Ma, az írásom közzétételét követő este, döbbenten látom az egyre szaporodó megosztásokat, és a sok-sok biztató levelet, együtt érző üzenetet, amit ezúton is köszönök mindenkinek!

Kedves Lányok, Asszonyok!
Minden rendben, remekül érzem magam, és fent nevezett úr iránt semmiféle harag, gyűlölet nincs bennem. Valóban hálás vagyok azért, hogy a legérzékenyebb pontomat (igaz, kissé drasztikusan) érintette, hiszen ennek hatására sikerült másképp tekintenem saját magamra.
Bíztatok mindenkit, aki kövérnek, soványnak, csúnyának, bármilyen okból elfogadhatatlannak találja magát, vegye elő a legrosszabbul sikerült fotóját, és próbálja más szemmel nézni, keresse meg benne (s ezáltal önmagában is) az értéket, amit hordoz!
És osszátok meg! Legyetek büszkék arra, amitek van, hiszen egész eddigi életetek munkája ez!”

Igen, osszátok meg!

Közreadta: Gini Papp – Zacc

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Szöszi1977 says:

    Kedves Mónika.
    A facebookon már egyszer olvastam ezt a levelet, és most valamit keresgélve véletlen újra belebotlottam itt. Most viszont nem tudom megállni hogy ne írjak, és nem bántásból teszem. Nők ezrei, százezrei csinálják végig ugyanezt amit te felvázoltál. Gyereket szülnek, nevelnek, elválnak, stb. De annak ha egy nő leamortizálódik, annak a Nő az oka. Másnak is vannak gyerekei, más is elvált, és mégis adni kell magára. Ez önmagunk elhanyagolásának nevezik. Nem akarom védeni a volt párod, nem ismerem. De teljesen felesleges bántani a ráncokért, mert az nem tőle és a gyerek mellett átvirrasztott éjszakák miatt lettek, és nem azért mert 9 év szerelmes lett, hanem azért mert elmúltál jó néhány évvel 20 éves, és sajnos senki sem marad olyan mint 20 évesen. Jó is lenne! A ráncok jönnek akkor is ha nincs gyereked és párod. Az idő ugyan is telik, az arcunk petyhüdté válik, ráncosodik, mélyülnek a ráncok, karikásodnak a szemek, egyre nagyobb az orr, lógni fog, stb. De ez nem jelenti az hogy ápolatlannak kell lenni. Egy Nő mindig legyen Nő és legyen ápolt. És igen, ehhez hozzátartozott nagyanyáim idejében és ma is a hajfestés, a bőrápolás, a szemöldök szedés, és egyéb női praktikák. Remélem nem sértelek meg, de te inkább tűnsz ápolatlannak és elhagyagoltnak. A szemöldököd nem akkor vált bozontossá, mikor nem aludt a gyereked, amikor elfelejtetted kiszedni. Ezen segít a csipesz. Az arcbőrödön is segíthet egy megfelelő krém, az őszülű hajadon a hajfesték, és még lehetne soroli. Nem kell fél kiló vakolatot magadra kenni, de azért igenis tessék beszerezni egy kis alapozót, egy kis szájfényt, egy szemceruzát és tessék nőiesebbnek lenni és adni magadra. Minden amit felvázoltál, bekövetkezett volna akkor is ha boldog párkapcsolatban élsz. Én azt veszem ki az irományodból, hogy velejéig megkeseredett vagy, és a múltban élsz és a múlt sérelmein rágod magad. Minek??? Ami volt elmúlt, nincs tegnap, nincs holnap, csak ma van. Azt írod 9 éve már hogy lelépett a párod. Nem kéne már ezen túllépni? De igen. Felesleges fikázni a volt párod, mert az hogy két ember kapcsolata tönkre megy, ahhoz két ember kell, bármennyire is nem tetszik. Nekem nincs még gyerekem, de én is elváltam, 6 évvel ezelőtt. És én öregszem, nem néz már ki úgy az arcom mint 20 évesen, sőt már úgy sem mint 6 éve! 37 éves vagyok, az amúgy is nagy orrom egyre nagyobb, az arcvonásaim mélyülnek, a szemem körül ott vannak a ráncocskák, a bőröm megereszkedett, stb. De egy igényes ápolt nő vagyok. Magam szedem a szemöldököm, magam festem a hajam, az évek alatt megtanultam ezeket. Nem költök ilyesmire, inkább költöm azt a pénzt sportra vagy egy normális arckrémre. Igazán nem akarlak megbántani, de nézz még egyszer a tükörbe, és gondolkozz el azon, hogy valóban a volt párodat kell-e okolni azért amit látsz. És nézz szét magad körül, mert hozzád hasonló nők százai mennek el melletted az utcán, akik adnak magukra. Az exek pocskondiázása helyett inkább magadra fordítsd az időd és energiád. Egy kis változtatás, és máris nőnek nézel ki. Így sosem fogod annak érezni magad. Egy nő mindig legyen Nő! Üdvözlettel.

  2. Julianna Urbánné Heltai says: (előzmény @Pela Pela)

    A “feled” szó helyesen:”feledd”.
    Nem mindenkinek jut idő és pénz kozmetikára.
    Ez a hölgy nem csúnya, most is szép, csak szomorú!

  3. Pela Pela says:

    Sziasztok:)
    Elolvastam Mónika levelét, mint sokan mások..:)
    Közben megnéztem a képeket is… 20 évesen.. és valahány évesen….. na de mennyi? Közben számoltam… 11 éve született a gyermek… szóval eddig 31 éves kb… Mónika…
    Nem tudni, hogy cigizik -e vagy sem… mert ha igen.. akkor a bőrén ez látszódik..
    De mindegy is, Mónika tudod néha nem árt elmenni kozmetikába és fodrászhoz is, szemceruza és rúzs is van… nem most találták fel…
    Minden nőnek adni kell magára… ne feled:)
    További szépet Neked:) üdv.

  4. Gercsenyi Sandor says: (előzmény @Hanoh Dayag)

    engem nem érdekel a másik oldal. tudod miért? mert egy bunkó köcsög.
    hogy ezt mire alapozom?
    kérdemén mi jogosít fel egy EX(!!)-et, hogy degradálja volt kedvesét, jelen esetben gyermeke anyját?
    nekem is volt már egy házasságom, így én is ex vagyok. szerettem azt a lányt, különben nem töltöttem volna el vele közel 10 évet. sajnos a második kislányunknak is meg kellett szülessen, mire eldőlt, hogy nem vagyunk egymáshoz valók. nem a kislányom megszületését sajnálom. nem. ott voltam mindkettő születésénél, én hamarabb láttam meg Porontyomat is és Kismaszatomat is, mint az anyjuk.
    nem mondom, hogy a válásunk teljesen zökkenőmentesen zajlott. hiszem, ha sem Anyám sem anyósom nem ugat bele, békében válunk el. sajnos nem egészen így történt…
    de nem ez a lényeg!
    a lényeg az, hogy soha, egyetlen szóval sem utaltam a nagy seggére ami nőtt a második lányunk után és más, akkor és ott hatalmas hibáinak tűnő dolgot nem vágtam a fejéhez.
    lekurváztam, mondtam én mindent… ment az adok-kapok kegyetlenül. de a külsejével kapcsolatban amiben ha jobban belegondol az ember be kell lássam nekem is nagyban részem volt, soha egyetlen rossz szót nem hallott tőlem.
    nem, mert tényleg szerettem azt a lányt anno.
    rengeteg rosszat tett ellenem az exem, gyűlöltem érte. persze ez az érzés elmúlt… marad a közömbösség és ha a szükség úgy hozza, tudunk váltani pár érzelemmentes kulturált mondatot.
    külsőségekbe csak egy gyenge jellem köt bele. de ezt ha nem elmeroggyant, már az óvodában is megtanulja az ember. 🙂

  5. Gercsenyi Sandor says:

    hatalmas lájk! 🙂
    azt hiszem nincs mit mert nem lehet ehhez hozzáfűzni… mindent tartalmaz ez a levél.
    bárcsak minden lány, asszony de fiú, férj akiket a nők bántalmaznak (sajna ilyen is van) olvasná ezt.
    ÉLET… mindent elmond! a ráncokat, a pocakot, mindent, kivétel az igénytelenséget. de hiába van igény, ha nincs rá idő, illetve “keret”.
    vagyis így van ez jól megírva ahogy van. drakulálok! 🙂

  6. Julianna Moessner Jakobik says:

    RV-nek teljesen igaza van! Miert kell egy nonek igy elhanyagolnia magat?! Buszken mondhatom, 58 evesen 15 evet letagadhatnek. De nem tagadom le, mert annak orulok, mikor elarulom eletkorom es mindenki hitetlenkedik. Nekem is voltak es vannak is problemaim ..kinek nincs? Söt amiken en mar keresztul mentem, nem kivanom senkinek! DE ..nem hagyom el magam! Plane az exem elott nem mutatkoznek igy. Csakazertis megmutatnam, hogy kivanatos szep no vagyok. Feltennem a legszebb mosolyom, megha a szivem meg is szakadna. Nem frusztraltnak es elhanyagoltnak kell lenni, hanem elvezni kell az eletet…ferfi nelkul is! A gyereked is buszke lenne rad, ha a csinos, mosolygos anyukajaval mehetne vegig az utcan. Amin mar en eletemben keresztul mentem, mar 120 evesnek kellene kineznem! De miert? Kinek teszek vele jot? Magamnak a legkevesbe! YOLO! You Only Live Once! CSAK EGYSZER ÉLSZ! Ugyhogy probalj ugy elni, hogy ne pazarold el az ertekes idodet hulye emberekre es felesleges nyavalygasra! Felejtsd el amit az exed mondott es mutasd meg neki, a vilagnak, de legfokeppen magadnak, hogy lehet maskepp is. ELJ!!

  7. Bettina Csipai says:

    1.) Nem Mónika a blog szerkesztője, a hozzászólásokat ő itt (valószínűleg) nem fogja naprakészen követni.
    2.) Szerintem túlzás egy pár sor alapján ítéletet hozni egy nőről, akinek az életéről, hátteréről és lehetőségeiről vajmi keveset tudunk.
    3.) Az méginkább, hogy önjelölt moderátorként a hozzászólókból a velünk egyetértőket normálisan gondolkodóként aposztrofálva kiemeljük.

    Én megértem mind a két megközelítést, és elfogadom, ha valaki így vagy úgy gondol/érez (teljesen felesleges érzésekről vitát kezdeményezni), és az empátiát sem egyforma kanállal mérik, de az ingerültté tesz, ha a kommentek a saját, blogposzthoz kapcsolódó véleményeken kívül a többi kommentelő minősítése felé haladnak. Köszönömafigyelmet 🙂

    Álapvetően “hiszek” abban is, hogy a test igenis öregszik, és ezt el kell fogadni, és abban is, hogy némi ráfordítással (belső/külső/idő/pénz/kreativitás) az énidőnek masszívan benne kell lenni az “életképletben”, amiben a test ápolása/szépítése is ott van.
    A tiptop külsőnél viszont az én – tán nemnormális – értékrendemben sokkal fontosabb, hogy egy ember elengedje a maga ellen indított önútálatot. Kiegyensúlyozott, vidám belsővel még tán inkább van kedve az embernek kiterjeszteni a szépséget tovább a külsőjére is, de attól még a megmaradt “nyomok” miatt nem szükségszerű elvenni a saját/mások életkedvét a megbélyegzéssel.

    Hol van az a pont, mi az a kor, mi az a géntérkép, ami legálissá teszi az öregedést?
    Első ősz hajszálamat 17-18 éves korom körül találtam, a combom 13-14 éves korom óta striás, vajon mit ronthattam el végérvényesen kiskamaszként? Bombanő már nem lehetek így, de ugye azért lehet még értelme az életemnek?

  8. Vélemény Renitens says: (előzmény @Mazel Tov)

    Hál Isten hogy vannak normálisan gondolkodó Férfiak is:)
    szép napot
    RV

  9. @Velemeny Renitens : Ferfikent is teljesen egyet ertek veled..

    Amit Monika leirt az 1000 eves nepbetegseg, az “O’magyar maria siralom”, csak sajnalni tudom.

  10. Vélemény Renitens says: (előzmény @Catharina)

    Kedves Catharina

    Örömömre szolgált:)
    Örülök, hogy vagyunk azért normálisan gondolkodók is:)
    Minden jót
    RV

  11. Anita Tamási says:

    Szia! Nagyon ritkán érek rá ideülni a gép elé, de megfogott a leveled. Légy büszke a ráncaidra, (én az vagyok) azért Te dolgoztál meg!! Aki ismer, és figyel Rád, az értékeli is! A középső gyermekem szokta azt csinálni, ha rossz napom van, hogy reggelre a WC ülőkére tesz egy lapot, ezzel a szöveggel: “Süt a nap, nehogy szomorú légy, lehetne százszor is rosszabb!” Utálom ezt a számot, de látom, hogy érdemes élni, és örülni a pici jó pillanatoknak is! Mosolyogj, és tojd le a gonosz embereket, ne foglalkozz velük! További szép napot!

  12. Kedves RV!

    Minden mondatoddal egyetértek! Nekem sem volt könnyű az életem, mégis boldog vagyok és sikeres, mint nő.
    Sőt a nehézségek még csak még inkább ebbe az irányba tereltek: hogy ne adjam meg magam a bajoknak, az időnek, a szomorúságnak.
    Köszönöm, hogy leírtad helyettem is mindezt! 🙂 Catharina

  13. Pircsi says:

    Kedves Mónika!
    Az írásodon egyrészt én is jót derültem, mint az egyik hozzászóló 80 éves édesanyja, másrészt ebből is látszik, hogy az én férjem milyen kivételes férfi volt.
    Túlsúlyos nőként, annyi ősz hajszállal, amennyi a 91 éves nagymamámnak nincs, egy autista gyerek mellett megtépázott idegrendszerrel is halála napjáig mindennap elmondta, éreztette, hogy gyönyörűnek tart.
    Ma 22 kg-val könnyebben, festett hajjal, koromnak megfelelő kinézetre visszafiatalodva is azt mondom, inkább lennék még mindig ennek a férfinek a felesége, mint özvegye.
    Neked pedig azt üzenem fel a fejjel léteznek még férfiak, akik nem a külső alapján ítélnek, akiket az intelligenciád, humorod elbűvölhet.

  14. Vélemény Renitens says:

    Kedves Mónika

    Tényleg nem vagy szép.
    Rondának nem mondanálak, inkább keserűnek, öregedőnek és kevésbé érdekesnek. Van egy gyereked, akinek a felnevelésébe belehaltál. Elhagyott a férjed. Vajon miért? És vajon akkor, ott, miért nem mondtad el neki ezeket. Elhagyott a szerelmed, vajon miért?
    A szemöldököt ki lehet szedni, a hajat be lehet festeni, a szemet széppé lehet tenni, ha van rá IGÉNY.
    Vagy bele lehet nyugodni abba, amilyenek vagyunk, és szomorkás leveleket írogatni exeknek, akik élik világukat, és kicsit sem érdekli a szomorúságunk.

    Mert mégis….mit kéne tennie egy férfinak akinek vannak még vágyai…lefeküdni ezredjére, pusztán jóindulatból azzal akit rondának lát? Legyen egy életen át hálás? Emberből vagyunk, nem így működünk. Szeretünk örömmel ránézni a másikra, szeretünk szeretni, vágyni, érezni. Ez nem róható fel nekünk. És igenis! A nő dolga nem csak a gyerek, hanem hogy NŐ maradjon.

    Kedves egyetértő nők. Ne lefelé csússzunk már. Ne ez legyen a mérce. Legyünk már igényesek, szépek, kívánatosak. Ne ismerjük már el az igénytelenséget és a bánatot követendő mércének!
    Nem kell csak anyának lenni. Senki nem kéri és senki nem hálálja meg.

    NŐK vagyunk.Már aki.

    Sokkal sokkal nehezebb sorsom volt, mint ennek az önsajnáltató Hölgynek, mégis bombanőként, vidáman élem az életem. Ez hozzáállás kérdése. Lehet sebeket nyalogatni, de minek?

    Kedves anyák.
    Legyetek azok. A férjetek majd máshol végzi, és még csak megsértődni sem lesz jogotok.

    Üdvözlettel
    RV

  15. Eniko Soos says:

    A volt ferjed lelke ronda.

  16. Judit Merena says:

    Kedves Mónika! Légy büszke önmagadra és az arcodra, és szívből kívánom, hogy megtaláld a boldogságot. Bátor nő vagy!

  17. Mónika Horváth says:

    Kedves Mónika !
    Nagyon köszönjük, tanulságos történeted ! Szerintem sokan vagyunk középkorú anyák hasonló gondokkal, akik már nem merünk tükörbe nézni a változások miatt. Szépítőszerekre, egyebekre sajnáljuk a pénzt, hisz gyermekünk az első !!!!
    Én sem voltam kibékülve önmagammal, de köszi, most elgondolkotattál….. ! És leszűrtem magamnak, hogy csak azzal foglalkozzak aki szépnek lát így is . Ha szereteteteljesen neveljük gyermekünk, szépek vagyunk ! Nincs szebb min ahogy anya néz gyermekére…….Remélem sokan visszanyerik önbizalmukat, én igen ! KÖSZI !!!

  18. Silvia Ivanov says:

    Kedves Mónika!
    Egyáltalán nem vagy ronda! Nézd csak meg jobban a fotót! Szép vagy! És mosolyogj!!! 🙂
    Szilvia

  19. Szilvia Luo says:

    NAGY LÁJK!!!!!!!!

  20. Illyés Sándor says:

    Habár hozzászólásomat nem ezzel akartam kezdeni, ám elől járóban meg kell említenem, hogy a nyílt levelük címének olvasata után a 80 éves édesanyám percekig tartó nevetési rohamot kapott, de most már jobban van.
    Ő is elég bátran, négy gyerek és 20 év után vált el apámtól, akit valójában sohase tudott elhagyni. Feleségem, megdöntve anyám rekordját, négy gyerek és 25 év után vette ugyanerre a bátorságot. Azóta is keresi a párját, és azt elhazudja másnak, és magának, hogy rátalált.
    Ám az idő halad, a hiú női remények ellenére, sajnos csak előre és nem hátra.
    Bátran megállapíthatjuk, még fénykép nélkül is, hogy a levél írója, Mónika öregszik, mint mindenki. Szomorú dolog ez. Átérzem. Bánat üli meg szívemet, habár Mónika egyáltalán nem olyan csúnya, mint aminek gondolja magát. Mert a gondolatban rejlik a férfi hatalom titka, ami most Júdás gyanánt elárulok:
    Én is vágtam az ex nejem fejéhez sértő dolgokat, ahogy ő az enyémhez. A lelki sértegetések hatás különbsége csak annyi, hogy a nőnél, mivel elsődlegesen a testiség hordozója, az feltűnően kiül a külsejére, addig a férfinél, mivel elsődlegesen a szellem hordozója, külsődleges romlás nélkül roncsolja a belső világot.
    Ez oly annyira igaz, hogy be is tudnám bizonyítani, mivel a 25 évnyi drámai fordulatokban bővelkedő házasságom során feleségemről készült fotók tökéletes lenyomatot adnak az adott érzelmi állapotokról, nejem pszichéjéről.
    Egyszóval az a nő szép, akit szeretnek. Az a férfi tudja igazán szeretetével megszépíteni a nőt, aki a teljességére tudja kiegészíteni. Aki ezt megteheti, a genetikai kódolt pszichés hajlam alapján, mindig ugyanaz a személyiségtípus. Így, TEHÁT A VÁLÁSNAK NINCS SEMMI LELKI VONATKOZÁSÚ ÉRTELME.

  21. Hanoh Dayag says:

    Szivesen meghallgatman a masik oldalt is.
    Altalaban valami kivaltja az idezett mondatokhoz hasonlokat…


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!