Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

A legborzasztóbb, mégis legfelemelőbb fotósorozat, anyáról és kislányáról!

A World Press Photo kiállítást minden évben nagyon várom. A Néprajzi Múzeum, olyankor a szentélyemmé válik. Elvetélt fotós énem teljes hódolattal adózik azoknak, akik legyőzve félelmüket elmennek, és megmutatják a világnak – nekem -, azt ami földünk legsötétebb részein zajlik. Azt hiszem ők az én igazi hőseim. A Felejtés virágai c. film alapmű nálam, ennek okán is. (Ha módodban áll, nézd meg!)

 

 

A www.worldpressphoto.orga Te helyed is, ha érdekelnek a legnyersebb, legjobb kockák a világból.
Mindez, annak apropóján jutott eszembe, hogy összehozott az élet Ebrahim Noroozi munkásságával. A srác 1980-ban született Iránban, Teheránban. Profi fotós lett belőle, aki a Fars ügynökségnek kezdett dolgozni 2004-ben.

Noorzi

 

Olyan érzésem volt, amikor megpillantottam a képeit, mintha csak azért született volna a térképnek erre a szörnyű pontjára, mert dokumentálni akarta számunkra amit lát. A pusztítást amit Amerika, és amit saját népe mér magára. Noroozi pokoli bátor ember, olyan helyekre is elmerészkedik, ahova “normális” ember nem tenné be a lábát. India, Afganisztán és Irán nem éppen turistáknak való bugyraiba. 7 rangos díjat nyert képeivel a saját hazájában, egy arany érmet az Asahi c. újságnál, elismert fotósként pedig több iráni versenyen is zsűrizett. Ami ráterelte a figyelmemet az az, hogy 2012-ben és 2013-ban is kategória díjas volt a World Pressnél.
Az a sorozata, amitől nem tudok elszakadni jó ideje – ergo leülepedett bennem -, most idekerül.
Szakmai kategóriában nevezte, a “Kényszer szerelem áldozatai” címmel.

Somayeh Mehri (29) és Rana Afghanipour (3) egy anya és lánya, a Dél-Irán-i Bam-ban élnek. Amir Afghanipour – a férj és apa – , tolvaj és drogfüggő volt, gyakran megverte és bezárta őket, végül a nő vette a bátorságot és a házasság felbontását kérte. Amir figyelmeztette, hogyha kitart az elhatározása mellett, hogy elhagyja őt, arc nélkül fogja leélni az életét. 2011.júniusának egyik éjszakáján, miközben anya és lánya aludtak, a férj egy vödör savval öntötte le őket. Arcuk, kezük és testük nagy része súlyosan megégett. Somayeh teljesen elvesztette látását, Rana fél szemére vakult meg. Somayeh édesapja eladta a földjét, hogy lánya és unokája kórházi kezelését fedezni tudja. A pénz nem volt elég, ezért a falubeliek, és a kormány is segítettek nekik anyagilag. Az asszonynak több mint 100, a kislánynak több mint 70 műtétre van szüksége az általános felépüléshez. Nos, ha felkészültél életed legborzalmasabb, ugyanakkor leggyönyörűbb képkockáira, vágjunk bele!

1

 Somayeh, az egészséges fiatalasszony

1

1

1

Ez az a kép, amitől képtelen vagyok szabadulni és mindig el kell rebegnem értük egy halk imát

1

… az a mosoly …

1

1

1

1

1

1

2

Az ASTI (Acid Survivor Trust International) elnevezésű szervezet segíti a sav támadás áldozatait, akik gyakran jogorvoslat és egészségügyi ellátás nélkül maradnak. A támadókat az iszlám és indiai országokban, gyakran még csak felelősségre sem vonják. Amennyiben támogatni szeretnéd adománnyal is az áldozatok rehabilitációját, itt teheted meg online.

Szerző: Gini Papp – Zacc

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. lora404 says:

    Kedves Mázli,

    Sírok…gyönyörű szeret…
    Tudnál segíteni nekem egy kicsit?lora404@gmail.com

    Köszönettel

  2. Zoltán Mátyus says:

    Bizony, elsírtam magam. Sajnos a “kultúrájukban” gyökeredzik, hogy ilyen megtörténhet ezekben az országokban. Külső hatalom ezen nem segíthet.
    …de azért szívese. látnám “vendégül” ezt a fehérjehalmazt..

  3. Remélem ez nem kampányolás volt a Saría törvény mellett. Ne legyen magyarázat semmi arra, amit megengednek maguknak az iszlám nevében. Ezt meg kell állítani.

  4. Endre Csicskagyerek Baráth says:

    Igen. Az európaiak “tisztábban” és nagyobb hatékonysággal irtották akik nekik nem tetszettek, legutóbb a zsidókat, cigányokat a németek és más népek. Ja épp most nem irtanak senkit? Véletlen.

  5. Azt hiszem az a titok, hogy nem az MTI-nek kell leadni az ilyen híreket 🙁 Sokkal többre megy az ember azzal, ha egy ilyen forgalmas blogban íratja a sztoriját, ami végigfut a közösségi portálokon is.

  6. Zoltán Sipos says:

    Egy plasztikai sebész ügyfelem saját költségén ingyenesen (pro bono) szokott kijárni, és savtámadás női áldozatait megműteni. Mikor hazaért egyszer hasonló képekkel, az MTI-nek leadtuk a hírt. 40 ezerért kiküldték, és egyetlen újság sem közölte le. Azóta olyan furcsa érzés a fontosként tárgyalt hírek olvasása.

  7. Dániel Nagy says:

    Ezek az országok így is a középkorban vannak, miért nem bombázzuk földig őket?

  8. Köszönöm Zoltán, valóban hiányzott az alany, ami több, mint fontos volt ott! Javítottam!

  9. Zoltán Plagány says:

    Kedves szerkesztő,
    A jóindulat szól belőlem, mert ez a téma valóban nagyon megrázó.
    Kérem, hogy az utolsó három mondat szerkesztését változtassa meg mert ebben a sorrendben, több mint megdöbbentő. Esetleg javasolnék valami ilyesmit utolsó mondatnak:
    Támogasd Te is a támadások áldozatainak rehabilitációját adományoddal. – és ez esetben nem a támadók támogatására hívja fel kedves olvasóit.
    Üdvözli Önt és kíván további jó munkát
    Plagány Zoltán

  10. Szilvia Kecskemétiné says:

    A szíven szakad. Erre nincsenek szavak….

  11. Renáta Horváth says:

    Ez tényleg megrázó…a szívem megszakadt,ahogy néztem őket,akik egy pillanatban. álmukban egymást ölelik.Másikban pedig megnyomorodva!Hogy tud ember ilyen gonoszságot művelni???


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!