Gondolom semmi újat nem mondok azzal, hogy Amerikában sincs kolbászból a kerítés. Rengeteg munkanélküli, és mély szegénységben élő ember lakja. A tévében ment egy sorozat, amit mindig végigbőgtem, a címe Álruhás milliomos volt.
A csitrillókkal rendelkező gazdagoknak – akik vállalták a küldetést -, egy hetet kellett tölteniük különböző gettókban, vagy pokoli szegény környéken. Megkapták a 40 $-árt, ami egy heti(!) segélye egy rászorulónak, beköltöztek egy gusztustalan motelbe, és munkát kellett találniuk a környéken. A pénzüket be kellett osztaniuk úgy, mint egy ott élőnek. Be kellett illeszkedniük, ismerkedni, barátkozni kellett a helyiekkel, hogy mérlegelni tudják, kiknek fognak nagyobb adományt adni a hét leteltével. Otthon hagyták telefonjaikat és minden luxust. Igazán fényűző életből a legaljáig ereszkedtek alá. Az egyetlen mentsváruk a gettókban csak a kamerát fogó ember volt. De legalább volt.
A műsor végén, 3 embert vagy családot választottak ki, akik előtt felfedték magukat, és nagy összeggel, adományokkal segítették az életüket. Voltak könnyek és boldogság bőven.
Ebben a történetben egy milliomos van a háttérben, aki nem szeretné felfedni magát, Ő egy Titkos Mikulás.
A rendőrséget használta fel arra, hogy segítsen a Kansas Cityben élő rászorulókon.
Minden évben szétoszt 100.000 dollárt a nélkülözők között, éveken át saját maga csinálja. A filmben megkérdezik (arc nélkül), miért csinálja? A válasz természetesen a saját öröme, és a szívek megmelegítése. Idén úgy gondolta, hogy a rendőrségnek adja át az öröme egy részét. A 100.000-ret 100 $-os címletekben adta nekik, amit a járőrök vihettek ki az embereknek aznap. Az adományozó szeretné, ha a rendőrök is átéreznék milyen az adakozás. Azt mondja, ha az emberek szíve jobb lesz, az az egész világ szívét megnöveli. És milyen igaza van!
Amikor megosztom ezeket a híreket veletek, azt azért teszem, mert az én szívem jobbá lett, és szeretném ha a tiétek is feltöltődne szeretettel, együttérzéssel, örömmel. Ezért kérlek, osszátok meg másokkal is. Adjátok tovább az érzést, amit kaptatok.
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: