Zacc - minden, ami már leülepedett bennem...

Így hoztak létre egy oázist a betondzsungel közepén

Gondolkodtál már azon, milyen jó lenne, ha az utakat szegélyező fákról csak úgy leemelhetnél egy körtét, vagy barackot? Ha szedhetnél egy kosárkányi cseresznyét? Ehelyett nyárfák, platánok, gesztenyék szegélyezik a járdákat. Miért nem gyümölcsfák? Azok is szolgálhatnának a mély szegénységben élők táplálására.

 

 

ásó

Vannak, akik nem sokat gondolkodnak, csak ültetnek.

Mert így döntöttek. A saját valóságukat élik. Még akkor is, ha büntetni akarják Őket érte. Ezek az emberek az én hétköznapi hőseim. Akik nem sokat tökölnek, csinálják amiről meg vannak győződve, hogy helyes. Aztán a felelősséget is bátran vállalják a döntésükért. Az ilyenek hamarosan követőkre is találnak. Belekezdenek valamibe, csak úgy, a maguk örömére, aztán hátra pillantanak, és egy egész tömeg követi már Őket! Egy betondzsungel közepén kis oázist hoznak létre, ami már nem csak élelmet ad, de szinte terápiás célzattal működik. Egy közösséget teremt, lehetőségeket a jövőre nézve. Csodálatos összekapcsolódása olyan embereknek, akik egyre tudatosabbak. Nem esznek meg bármit, amit eléjük raknak. Tudják, hogy a közösségekben hatalmas erő rejlik. Terveik, ésszerű céljaik, és hitük van saját magukban. Azonkívül, “ha magadnak termeled az élelmiszert, az olyan, mintha pénzt nyomtatnál” – ez a nagy igazság…

Ron Finley, egy gerilla kertész. Veteményes kerteket ültet South Central LA-ben – üres telkeken, útelválasztókon, a járda mentén. Miért? Szórakozásból, ellenállásból, a szépségért, és hogy alternatívát nyújtson a gyors éttermekre egy közösségben, ahol az autóban evés több embert öl meg, mint az autóból lövöldözés. Hallgasd meg az Ő szájából az igazi miérteket és okokat:

Szerző: Gini Papp – Zacc

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!