Másság

A Pride nem a magamutogatásról, hanem a kirekesztésről szólt. Arról, hogy az emberek nem akarják ezt tovább eltűrni. Mint ahogy hál’Istennek a feketék is felszegték a fejüket, és még ha remegett is minden porcikájuk, felemelték a hangjukat azért, hogy többé nem ülnek hátul a buszon, és ott akarnak kenyeret vásárolni, ahol a fehérek! Ha ezt nem tették volna meg, ma nem lenne fekete elnökük. Tőlük is áldozatot követelt, de elfogadtatták magukat.

Vajon hol indult ki az intoleranciának ez a borzalmasan szemellenzős megnyilvánulása? Úgy gondolom a kereszténység indította útjára. A Vatikán. Ezzel az erővel erőltethették volna a cölibátust is a világra, vagy a rájuk oly jellemző pedofíliát. Ki mondja meg, hogy mi a normális? Ki az a bátor és hangos, aki azt meri mondani, hogy nála az igazság? Ki az, aki még mindig nem tudja, hogy minden, ami csak körülveszi a világban, MINDEN illúzió? És ki az, aki azt meri mondani a másiknak, hogy NEKED NINCS HELYED a világban, hogy Te BETEG vagy? Azért mert más? Ez olyan ijesztő? A mássága?

Félelmünkben gyerekkorunkban a gatyánkba csinálunk, és minél nagyobbak vagyunk, minél több azonos gondolkodású barátra találunk, annál erősebbnek érezzük magunkat, a csordánkat. És támadunk. TÁMADUNK. Bárkit, akit magunknál gyengébbnek hiszünk. Pedig hát, ki is az igazán gyenge? Mindig aki támad.

Keresgéltem, vajon más is így látja-e a párhuzamot ahogyan én. Nem állítom, hogy sokan látják hozzám hasonlóan, de azért bőven akadtam ilyenre.
Intoleráns vagyok az intoleránsokkal, és ez belátom nem jó. Feladat ez nekem jól tudom.
Mégis a párhuzamot helytállónak érzem. A Vatikán, a zsinatok torzították el és tették véresszájúvá az embereket – e téren is -…
A napokban egy gyönyörű példájára akadtam annak, hogy léteznek másképp gondolkodók is az egyházban. Akik mernek másképp gondolkodni, és ezt demonstrálják is. Ime:

1. This picture of Chicago Christians who showed up at a gay pride parade to apologize for homophobia in the Church.
(Azaz, a képen a Chicago-i Keresztények a Gay Pride-on bocsánatot kérnek az Egyház homofóbiája miatt…)

És a fogadtatása:

Végezetül a legkifejezőbb véleményem az egész elmebetegségről, amit homofóbiának hívnak (de nevezhetném korlátoltságnak, vagy mások életének jogtalan cenzúrázásának) álljon itt ez a kedves kis muzsika 🙂

(Gini Papp)

További bejegyzés a témában: ITT!