Erről eszembe jutott életem egyik tanulságos kis szakasza, amikor is egy biliárd szalonban pultoztam, és hajnal 3 felé, amikor már egyébként senki nem szomjas, és végre húznak haza és kiürül a hely, kimentem a levegőre egy kicsit mert szétszakadt már a fejem. A biztonsági emberünk elég egyszerű volt, de legalább kemény mint a Tarzan sarka, már ott ácsorgott, én neki dőltem mellette az épület falának, és lazítottunk a hűvös levegőn egy kicsit.
Elment előttünk egy matonya részeg német csapat, nagy vidáman még buliztak volna, oda lépnek hozzánk és Józsinak szegezik a következő kérdést:
– Sprechen Sie Deutsch?
Józsi rám néz, látja reménytelen, nem fogok a beszélgetésbe belefolyni, megrántja a vállát és aszongya neki:
– Hááá picit…
(Gini Papp)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: