Amikor a következő történetet olvastam, Dr.Michael Newton: Lelkünk útja c. könyvsorozata jutott eszembe.
/ITT töltheted le!/
Hogy miért?
Mert az első részében olvastam arról, hogy a földön élők lélekminőségeit (értsd: lelkünk fejlődési szakasza, osztálya jelenlegi életünkben) 6 szintre soroljuk.
A magas fejlettségi szinten álló lelkek, a földön gyakran kerülnek alacsony “rangba”, míg az emberi társadalmi ranglétrák tetején álló, befolyásos személyekről a legritkább esetben mondható csak el, hogy a lelki érettség áldott állapotában leledzenek….
/A könyv első része is annyira érdekes, hogy az első leltöltésekor, este 10 felé belekezdtem, és reggel 8-kor eszméltem rá, hogy betoltam 230 oldalt magamba és vége!/
Azonkivül érdemes tudni, hogy a Teremtés alapkövei a sattva, raja és tama, három finomrezgésű alkotóelem, megnyilvánul minden földi dologban is. Minden élő és élettelen, megfogható és megfoghatatlan dolgot ezek a rezgések hatnak át!
Az, hogy egy ember milyen vibrációt bocsát ki, minden esetben a domináns finomrezgésű alaptól függ. Tovább megyek, ez befolyásolja minden ember, és dolog alaptulajdonságát, viselkedését is. Ezen összetevők aránya az emberben, csak gyakorlással változtatható.
Szétbontom egy pillanatra, hogy ez alapján is azonosíthasd a történetet:
Szóval azért kerültem egy kicsit, hogy értsd miért jutott eszembe a történet kapcsán ez a gondolat, és hogy a végén, Te magad is beazonosíthasd Dave Tallyt, aki egy hajléktalan ember.
Tehát Dave Tally:
Miért fontos, a 7 milliárdból most pont Ő?
Mert olyat tett, ami minden sztereotípiát törölhet a fejekből, csak úgy mint egy régebbi bejegyzésem főhőse is. Csak engedned kell…
Billy Ray Harris story
Tally 2004 óta az utcán élt, alkoholfüggősége rossz döntések sorozatát indította el, aminek következtében elvesztette mindenét, az otthonát, munkáját, vezetői engedélyét. Nagyon komoly küzdelmet folytatott magával, és megnyerte a csatát, mert ennek köszöni azt a döntését is amiről beszélek Neked.
2010 novemberében Tally egy zsák pénzt talált egy vasút állomáson, miközben az éjjeli menedékhely nyitására várt. Szó szerint egy zsák, mert egy hátizsákban volt 3.300 $. Senki nem látta, és nem tudhatta, hogy ezt a zsákot és pénzt Ő megtalálta. Ennek ellenére úgy döntött, hogy megkeresi a tulajdonosát.
Miért?
Azt mondja: – Először úgy gondoltam, hoppá itt hagytak nekem egy kis pénzt! – de elindult valami a fejemben… talán néhány főiskolás srácé, akik ebből járnak iskolába (egy Campus közelében van a megállóhely), és így már nem akartam eltenni.
És valóban így történt. Bryan Belanger, aki az arizonai főiskola hallgatója, munkába menet megállt a pályaudvaron. Miközben a vonatra várt, lerakta a hátizsákját, és mobilon beszélt. A beszélgetés annyira kizökkentette, hogy megérkezett a vonat, és Ő a zsákja nélkül pattant fel rá. A pénz pedig a törött autója ára volt, amiben a közelmúltban balesetet szenvedett.
Tally megtalálta tehát a pénzt, és Sam Sumner segítségét kérte – aki egy hajléktalanok szállásolásával és étkeztetésével is foglalkozó non-profit szervezet irodáján dolgozott, és jól ismerte már -, hogy valahogy megtalálhassa a táska gazdáját. Mivel nem voltak benne személyi iratok, nem haladtak, de néhány nappal később észrevették, hogy van a zsákban egy flash meghajtó, amin rajta volt Belanger önéletrajza. A srác persze teljesen le volt döbbenve, hogy egy ilyen ember, akinek ennyire kellene a pénz, visszaadja neki.
A fiú édesanyja elmesélte a férfi jó cselekedetét az Arizonia Republic lapnak, akik hírt adtak róla.
A férfi döntése, a jóakarat nemzetközi kiáradását indította el.
Az emberek együttesen akarták, hogy Tally elkerüljön az utcáról, és normális élete lehessen.
A hajléktalanokat érintő szemléletváltoztatásban a New York Times is segíteni akart, és cikket közölt le Tallyról, majd a Wall Street Journal honlapjára felkerült a következő videó:
Sumner elismerte Tally erőfeszítéseit, és adott neki egy posztot az irodánál, havi 50 $-os ösztöndíjat és egy ágyat mindaddig, amíg józan marad.
Tally jó barátra lelt benne, nagyon hálás neki, amiért soha nem tört pálcát felette.
A férfi története sok más szempontból is pozitív hullámot hozott.
A felfogásban például, a hajléktalanok megítélése ügyében. Ő nem tett mást, csak bemutatta, hogy a hajléktalanok is jó emberek.
És ezt a világ szerette. Több mint 10.000 $-t kapott már adományként, és elkezdték támogatni a hajléktalanokat segítő non-profit szervezeteket is.
Egy fogorvos ingyenesen megcsinálta az ellátásra szoruló fogsorát, egy ügyvéd segített visszaszerezni a vezetői engedélyét, hogy dolgozhasson. A helyi bank elengedte a 69 $-nyi tartozását és megtakarítási számlát nyitott számára.
A helyi iskola 6.osztályosai levelet írtak neki, amiben csodálatukat fejezték ki.
A Városi Tanács pedig december 9-ikét Dave Tally napnak nevezte el a tiszteletére.
Egy 24 éves hajléktalan nő, aki a férjével együtt menhelyekre jár – elveszítette a munkáját, majd betegség következtében az egyik lábát, érdekesen közelítette meg a történetet figyelj:
” Dave története nem szól másról, csak a karmáról. Elhozta számunkra a figyelmet, a hajléktalanok és a szervezetek, akik segítik, más megvilágításba kerültek, támogatást kapunk miatta. Dave lerakott egy karmát.”
Szóval, melyik kategóriába sorolnád Őket?
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: