Meglepi

Különös dolog történt velem tegnap.

Az Ikea-ban baktattunk a párommal, hónom alatt egy fürdőszobai szőnyeg szett, az Ő kezében megrakott kartondoboz – így jár, aki nem vesz magához a bejáratnál táskát -, amikor is hallom, hogy egy fiatal lányka hang kiabál mögöttem:
– Ne haragudj, szia!
Hátrafordulok a hang irányába, és nem tévedés, hozzám szalad egy édes 20 év körüli lány, aki remegő hangon azt mondja:
– Ne haragudj, hogy csak így megszólítottalak, de felismertelek! A facebookon követlek, és hát olvasom a blogodat is, a Zaccot, és van egy közös ismerősünk, megnéztem a képeidet és tudtam, hogy Te vagy az, úgy örülök, hogy találkoztunk!

Egyik ámulatból a másikba estem.
Először is, mert kevés ilyen bátor embert ismerek, aki csak úgy, oda megy egy idegenhez. Nagyon talpraesett dolognak tartottam, másrészt pedig hogy csak úgy felbukkant a semmiből, és hálát adhattam a jó Istennek, hogy éppen konszolidált állampolgárnak találtattam – azt hiszem -, ami rám nem mindig jellemző 🙂
Megölelgettem, tudtára adtam, hogy majd meg zabálom, amiért ide jött és megbeszéltük, hogy akkor végre rám kattint és már én is tudni fogom legközelebb, hogy ki Ő, ha látom 🙂
<3 <— Neked Lilla, ha olvasod ezt is 🙂

(Gini Papp)