Borzasztó zaklatott napom volt.
Régen elfeledett beidegződéseim törtek felszínre, méghozzá olyan erővel, amire nem voltam felkészülve. Egyáltalán nem.
Méltóságomon aluli magatartást tanúsítottam, olyat ami már úgy érzem régen nem illik hozzám. De mégis tudomásul veteti magát, hogy itt bújik a felszín alatt, és bármikor kész kitörni. Hiába intek búcsút neki, úgy tűnik ez is a LÉNYEGEM-hez tartozik, az örökkévaló részemhez… Valamiért.
Minden erőmmel igyekszem megfejteni miért, és meddig szándékozik velem maradni, mert én már bizony elköszöntem tőle. Többször is.
Nagyon kemény belső, önismereti utazásokat végzek pedig, szinte napi rendszerességgel, és tessék. A legváratlanabb pillanatban felbukkan és pofán csap.
Mocskosul.
Az már csak hab a tortán, hogy mindez a 10milliószoros napon, amire annyira oda akartam figyelni, hogy lehetőleg csak pozitív gondolataim, és tetteim legyenek…
Mit tehet ilyenkor az ember?
– Kétségbeeshet, és befordulhat. Elkezdheti utálni magát – újra – aktívan.
Jöhet az öngyi-depi.
– Elkezdhet takarózni azzal, hogy a másik/mások provokációjára reagált csupán, de ez elég dedós lenne. A hiba annak a szoftverében van, aki agresszíven lépett fel. Még ha ezer körülmény esküszik is össze adott esetben, a teszten elbukott.
– Leülhet meditálni, és tovább keresheti az okokat magában.
– Elfogadja, hogy ez a szerves része, és ettől Ő nem rosszabb másoknál, de ha van szenvedője a tetteinek, akkor egy lelkiismeretes ember ezt a pontot még csak számításba se veszi.
– Beverhet 1-2, vagy 3-4 vodkát a kontya mögé, de másnap a fejfájás, és az önvád is kínozza majd.
– Megbocsájt magának, és ha úgy érzi, odakullog ahhoz is akit megbántott, hogy kifejezze a sajnálatát.
– Leül, és megnézi ezt a videót. Akár többször is. (Majd bocsánatot kér…)
Mert helyreteszi a dolgokat a fejben, a lélekben.
Mert a szívem legkedvesebb mondatát írja be a tudatba – újra -, és felemel a porból:
Sokkal több vagy, mint amit a tükörben látsz…
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: