Hajolj, emelj, melegíts, ölelj, mosolyogj, szeress!

Soha ne higgy a szemednek!

A “zord” külső, sokszor nagyon is gyámolításra váró belsőt takar.
Nincsenek rossz és jó emberek. Nincsenek kasztok. Mi vagyunk!
Azok, akik egy időben, egy bolygón, ugyanazért születtünk meg.
Életfeladatokat oldunk meg, hogy egyre jobb-, és jobb generációk születhessenek meg. Még ha abban az illúzióban ringatja is magát valaki, hogy Ő egy abszolút autonóm személy, előbb-, vagy utóbb rá kell ébrednie, egyedül nem működünk! Egy tőről fakadtunk, ezért energetikailag össze vagyunk kötve.
Ki-ki a maga valóságából, de mindenki-mindenkivel összetartozva létezhet.

Megalkottunk számos gyönyörű ünnepet, hogy a hétköznapokból kiemelkedve, ilyenkor másképp örüljünk az életnek. Könnyű ez boldog családban, de nem annyira az magányosan. Ha ismersz olyan embert a környezetedben, akinek jól jönne néhány kedves szó, egy törődő kérdés, ne habozz megtenni felé a lépést kérlek…

Amikor visszatérünk az örök vadászmezőkre, ezek a kérdések fognak visszhangozni a fejünkben csupán:
– Miért nem kopogtam be a szomszéd nénihez, mikor tudtam, hogy olyan magányos? Miért nem szántam rá az életemből 10 percet akkor, amikor még élt?
– Miért nem segítettem a kerítés tövében fekvő embernek, miért futtattam át inkább magamon lazán, hogy biztos részeg?
– Miért nem léptem oda egy automatához és vittem ki az áruház falánál fagyoskodó hajléktalannak egy pohár meleg teát?
– Miért nem öleltem át anyámat akkor is ha alkoholista volt, és hibásnak tartottam apám távozásáért?
– Miért keményedtem bele az életbe, miért felejtettem el “játszani”?

Igen, valahol mindannyian valakinek, valakiknek az “áldozatai” vagyunk, de ha ebben a szerepben szeretnénk tetszelegni – akár magunk előtt csupán -, akkor esélyünk sincs a változásra. Akár próba fekvésre is kijárhatnánk a temetőbe, mert az úgy már nem élet…

Legyen ez, hátralévő életed első – új kihívásokkal teli – napja!
Tűzz ki célokat, válassz ki embereket, akikhez közeledni akarsz.
Ne habozz segíteni, lehajolni, felemelni, megmelegíteni, megölelni, rámosolyogni, szeretni!
Hidd el ettől TE leszel a legjobban…

(Gini Papp)