Egy igazi gyöngyszem a kisfilm, amit a Vodafone készített két 70-es éveiben járó holland nagymamával. Az idős hölgyek beleegyeztek abba, hogy tegyenek valamit, amit eddig még soha életükben. Repülőre ültek! An & Ria nagy kalandja igazán felemelő, vidám és egyben megható! Két ennyire különböző karaktert találni, talán még egy profi rendezőnek is nehezen ment volna. Imádni fogod őket, ebben biztos vagyok!
(A videó holland nyelvű, angol felirattal. Javaslom nézd meg előbb, azután olvasd el a szövegkönyvet, amit hozzá készítettem.)
Ria (az aprócska, örök mosoly) és An (az óvatos, aggodalmaskodó)
An: – Amikor látom azokat a gépeket csak lógni a levegőben, Oh Istenem! És az a rengeteg ember, és csomagok…
Ria: – Hogy mit képzelek a repülésről? Egyszerűen csak nem tudom milyen érzés…
An: – Nem tudsz akkora összeget mondani nekem, hogy felüljek rá. Én csak buszra ülök fel…
Ria: – Nem fogok sikoltozni. Nem vagyok bébi! (nevet)
An: – Ha nem csinálom most – két hét múlva 72 leszek -, akkor már soha nem fogom…
Ria: – Ez nagyon izgalmas!!! Oké…
Ria (a búra alatt ülve) : – Nem gondoltam, hogy valaha repülni fogok. Mindig reméltem, hogy egyszer megtörténik. De a férjem akkor se ült volna fel rá, ha kapott volna százezret érte. Ő nem tudott úszni. Egyáltalán semmit nem tudott. Félt a magasban. Mindentől félt. Szóval mi soha nem mentünk messzire nyaralni.
Jan és An (a nappaliban ülve): – Ha van egy vonat baleseted, legalább itt vagy a földön. Kocsival úgyszintén. De a repülő, ott fent lóg az égen. Igen…, nagyon ijesztő…
Jan (a férj) : – Soha nem sikerült meggyőznöm, hogy repülőre üljön. Én szeretnék a világban utazni egy kicsit. De tiszteletben tartom, hogy An nem meri bevállalni. Halálra rémül ha erről van szó.
Ria: – Ha nem tudod mi az, nincs okod félni tőle. Talán van valaki, aki támogatja, biztatja An-t egy kicsit.
An: – Nagyon boldog vagyok, hogy egy másik nő is csatlakozott hozzám! És korombeli. Így osztozni tudunk az élményben.
Ria (az unokájával a vidámparkba megy, a hullámvasutat fogja kipróbálni)
Unoka (a hatalmas hullámvasút alatt állva) – Még mindig van bátorságod hozzá?
Ria: – Oh igen, mindenhez van merszem. Fejjel lefelé megyek ott. Háromszor – mondja boldogan, majd egy selfie és már bent is van a hullámvasút kocsijában nevetve.
Mindeközben An infarktus közeli állapotban ül egy élmény szemüveggel a szemén, és arra utasítják, hogy vegyen jó mély levegőket. A virtuális repülést ízlelget, miközben Ria őrült jól érzi magát az össze-vissza tekergő hullámvasúton.
Riporter Riához: – Hallott már a turbulenciáról? Amikor a gép rázkódni kezd. Ria sosem hallott róla.
An eközben kapisgálja már, mert a 3D-s szemüveggel némi tapasztalatot gyűjt róla. Parázik is rendesen.
Majd jön a konkrét tervezgetés.
An: – Amikor megérkezünk, minden bizonnyal első dolgom lesz, hogy hazatelefonáljak. Biztos vagyok benne, hogy Jan a telefon mellett fogja várni a hívásomat. (Jan próbálgatja okos telefonjáról hívni Ant.)
An: – És majd azt fogja mondani nekem: “Értem. Megcsináltad. Gratulálok! Sokkal több dologra vagy képes, mint amennyit gondolsz.” (És siker, Jan megmutatja Annek, hogyan fognak kapcsolatot létesíteni, amikor Ő már Barcelonában lesz.)
A két asszony találkozik a repülőtéren, ahol összeismerkednek és elindulnak a gép felé. An boldog, mert szép az idő a repüléshez, Ria persze ezen is csak nevet, Ő aztán cseppet sem szorongott ezen eddig sem. Tudható, hogy An leagyalta már, vajon milyen lenne ha túl felhős időben kellene felszállniuk.
Ria a repülőket bámulva azonnal beszédbe elegyedik egy férfivel, és megtudják, hogy 1000 km/órával fognak repülni, mire azonnal mondja is, hogy ő eddig csak 140 km/órával ment autóval. An szájtátva figyel. Nagyon cuki, ahogy tabletjükkel fotózzák a hatalmas gépeket, majd nekiindulnak a kifutópályának. Ria örömködik, hogy hercegnői fogadtatásban van részük, váratlanul érte, hogy privát géppel fognak utazni. Végtelenül aranyos, ahogy a bőr ülések szemrevételezése után, An a gyümölcsös tálra mutatva azt mondja Riának, hogy ezek tuti műanyag gyümölcsök…
Ria persze gyanítja, hogy azok bizony ehetőek 🙂
(An a földön felvett rövid beszámolójában elmondja, hogyan képzeli el a felszállást, úgy ahogyan a TV-ben látta…, a gép emelkedik, ő pedig belepréselődik az ülésbe.)
Ria: – Az unokám azt mondta “nagyi, olyan ez mint amikor szerelmes vagy, egy olyan kellemetlen érzés” – és persze gurgulázva nevet, ahogy szokott.
És elindul a gép… An parázik veszettül, baj van a fülével, meg amúgy is, Ria meg csak nevet mint egy kisgyerek. Egyértelműen ez a kedvenc részem. Ria bevallottan hisztérikusan röhög már izgatottságában 🙂 Majd jön a meghatottság, a felhők feletti döbbenet…
An ijesztőnek találja, és kérdezgeti útitársát, hogy Ő nem fél-e. Ria ismét megtudja nevettetni a pánikban lévő Ant.
Pezsgőzés, majd An, férjére gondolva csodálja már a felhőket, alig várja, hogy felhívhassa. Ria elfekszik, mert a sok nevetéstől megfájdult hasa. Hamar meggyógyul, mert már nyomul is be a pilóta fülkébe és interjúba fog, majd érkezik a pompás étel. Kifognak egy kicsi turbulenciát is, de An már teljesen felszabadultan figyeli a pohárban lévő ital lötyögését, nincs aggódás. Közeledik a földet érés.
An tudományosan : – Azt hiszem ez kevésbé ijesztő, mint a felszállás.
Ria megvonja a vállát: – Nem hiszem, hogy félni kéne bármitől is.
Megérkeznek Barcelonába.
An felhívja végre Jant és eltörik a mécses nála.
– Igazán gyönyörű volt. Élvezetes és nagyon vidám. Igazán élveztem. A másik nő nagyon kedves. Ez olyan, mint egy álom.
Ria, az unokájának írja az üzenetet a tengerpartról: “Ez volt életem legszebb napja!”
Egy gyönyörű nap végén vacsoráznak a tengerparti teraszon.
Ria: – Tíz évvel fiatalabbnak érzem magam, érted?!
An: – Igen, úgy is viselkedsz.
Ria: – Igen, azt szokták nekem mondani “Mama, Te sosem öregszel meg”! És én erre azt szoktam válaszolni “így van, 78 vagyok, de holnap 68 leszek”.
Nézd meg ezután, hogy mi az a 35 dolog, amit a haldokló emberek megbántak!
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: