A párizsi fotós, Stephane Domingues Budapesttől São Paulóig bejárta az egész világot, hogy a kérdés végére járjon. A Being 30 YO (Harmincnak lenni) projektje keretében arról kérdezi az embereket, hogyan érzik magukat a nagy harmincas táblánál. Harmincnak lenni kétségtelenül egy mérföldkő az ember életében, egyesek a fiatalságuk végét látják benne, mások csak érettebbnek és tapasztaltabbnak érzik magukat.
Domingues nemcsak fotókat készített alanyairól, hanem mélyinterjúkat is csinált. Nemcsak arra volt kíváncsi, hogy gyerekként mik szerettek volna lenni ezek az emberek, hanem arra is, hogy most hol tartanak ehhez képest, és hány órát alszanak naponta. A végeredmény mindenképpen sokszínű és érdekes, a projekt honlapján részletesen is megnézhetitek ezeket.
Warren – vízvezeték szerelő és kovács, magánvállalkozó, Fokváros/Dél-Afrika
“Most a harmincas éveimben vannak választásaim és képes vagyok befolyásolni az elkövetkezendő napokat. Képes vagyok önálló döntéseket hozni.”
Gaston – üzletkötő egy művészeti bútorboltban, Ushuaia/Argentína
“Mindig elfelejtem a koromat!! De azt hiszem egyre több tapasztalatot szerzünk, ezért egyre érettebbek leszünk.”
Julius – építőipari munkás, Manchewe/Malawi
“29 éves voltam, amikor az első lányom megszületett, fogalmam sem volt a gyermeknevelésről. Számomra az volt az igazi fordulópont, nem a 30. életévem.”
Bori – szarvasmarha tenyésztő (5 gyermek apja), Omo-völgy/Etiópia
“Amíg nincs elég tehenem, fiatal vagyok.”
Matt – molekuláris biológus, New York City/USA
“Szerettem volna jobban bízni magamban. Hiszem, hogy az életem most egészen más lenne.”
Magdalena – turizmusmarketing és logisztika, Puerto Tranquilo/Chile
„Az egyetlen dolog, ami változott, hogyha megkérdezik a korom, megpróbálom nem kimondani.”
Zoltán – projektmenedzser, Budapest/Magyarország
„Tíz éven belül szeretnék olyan helyekre elutazni, mint a maja romvárosok. Alapvetően emlékeket akarok szerezni. És majd tíz év múlva arról fogok mesélni, hogy milyen jól sikerültek az utazásaim, és hogy mennyire szórakoztató volt az egész.”
Maceo – vállalkozó, Los Angeles/USA
„Azt mondják, a harmincas éveidben rendezed a személyazonosságod, és én ezt nagyon is igaznak érzem…”
Anne – tanácsadó, Párizs/Franciaország
„Harminc vagyok, és nem érzem magam idősnek, fiatal vagyok lélekben. És ez a legfontosabb számomra!”
Sindani – háziasszony, maszáj falu/Tanzánia
„Még ha az élet elég kemény is, semmin sem változtatnék. Az alapok megvannak: van házunk és vizünk.”
Janice – marketing-tanácsadó, São Paulo/Brazília
„Nagyon sok mindent kellene megtennem nagyon rövid idő alatt… Sokat utazni, megházasodni, gyereket szülni és írni egy könyvet. Szükségem van az álmaimra, hogy boldog legyek!”
Oscar – bányász, Potosi/Bolívia
„A harmincadik évem nem sokat változtatott az életemen. Az első gyermekem viszonylag korán (21 éves koromban) jött, és ehhez felelősség is társult…”
Stefani – színész, író, modell, New York/USA
„Nem igazán érdekel, hogy harminc vagyok. Eléggé magabiztos vagyok ahhoz, hogy ne érdekeljen.”
Faruk – halász, Ilha do Mozambik/Mozambik
„A legjobb emlékem az „itt és most” lesz. Hogy miért? Mert most lehetőségem van, hogy szerezzek egy jobb állást magamnak, és sokkal több pénzt keressek, mint eddig bármikor.
Kevin – szoftverfejlesztő, Fokváros/Dél-Afrika
„Nem érzem magam öregnek, csak sokkal tapasztaltabbnak, ami tényleg egy jó dolog.”
Beatrice – vállalkozó, Likoma-sziget/Malawi
„Öreg vagyok, mert harminc év az mégis rengeteg idő. Van három gyerekem, a legidősebb 11 éves. Ez majdnem olyan, mintha a következő generáció itt lenne. Úgy tűnik, az én életem már nem fog nagyot változni a jövőben a mostanihoz képest. ”
Szerinted öreg, vagy fiatal?
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: