A 168 óra képe csavart egyet ma a szívemen.
“Amikor a menekültek, migránsok kapcsán megosztunk cikkeket, híreket, sokan írják kommentben azt, hogy “miért nem inkább a hajléktalan embereknek segítenek az aktivisták.”
Hát most nekik küldjük főleg ezt a fotót, amit egy a migránsoknak segítő aktivistától kaptunk: egy hajléktalan férfi plüssállatokat gyűjtött össze, mert látta, hogy milyen sok a kisgyerek a menekültek között. Annyit mondott csak: “Ez itt mind szép, tiszta, nem a kukából hozom.”
Ha olvasgatod a blogot, vagy rákeresel a hajléktalan szóra, tömegével jönnek eléd olyan cikkek, amelyekben otthontalan, nincstelen emberek osztják meg szinte mindenüket olyanokkal, akik társadalmi kísérletképpen kérnek tőlük. Mert ők másképpen működnek (már). Megértették, hogy nem a tárgyak birtokolnak bennünket.
Olvasd el, hogyan búcsúzott Budapest, egy hajléktalantól!
Majd nézd meg a hajléktalanokkal készült országimázs kisfilmet!
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: