Hamarosan újra repülök. Imádom a repülést, tinédzserként stewardess akartam lenni, de a szüleim útját állták a terveimnek, aztán pedig önerőből tettem magamnak keresztbe, férjhez mentem ahelyett, hogy álmokat valósítottam volna meg. Van ez így. Na, de kirepülöm magam most. Az történt a múlt évben, hogy Ryanairrel utaztunk Rómába húsvétkor, viszonylag normál méretű cuccot vihettünk, de csak 4 nap volt, tehát nem is kellett az egész ruhásszekrényt magunkkal vinni. Idén viszont úgy döntöttünk, hogy sokat fogunk Wizzair-ezni – amit most már hibaként ítélek meg -, és klubtagságot vettünk. Első utunkon derült ki ugyanis, hogy az ő – gépre vihető – kézipoggyászuk, nem hogy nem átlagos, hanem akkora mint egy nyomorult hátizsák. Ha fel akarsz adni külön poggyászt, amit istentuggya hogyan kezelnek mire a gépbe és onnan kikerül – ha kikerül(!) -, akkor durva árakat fizetsz. Életemben ennyire nem kínlódtam meg bőröndbe nyomorítással mint múlt hónapban.
Van fogalmad mekkora a Wizzair kézipoggyász mérete? 42 x 32 x 25 cm-t és 10 kg-nál könnyebb! Ne kezdj el méricskélni, rohadt pici. Mutatom.
Szóval, vagy fizetsz és bevágják a gép aljába, aztán majd vagy megkapod a futószalagról, vagy nem, vagy egyben, vagy nem, esetleg begyűröd egy ekkora táskába amit vinni akarsz. Arról persze ne is álmodj, hogy shoppingolgatni fogsz a célállomáson, mert vissza max. postán jöhet a vásárolt árú. Nem szeretnélek fárasztani a Wizzair hányingert keltő, utasait meghurcolni imádó reptéri dolgozóival, mert ahhoz rövid lenne egy blog, hogy elmeséljem, ahhoz bizony könyvbe kellene kezdenem most.
A lényeg, hogy ha velük akarsz utazni, az nem is olyan olcsó, mert a poggyászra a gatyádat is kifizeted, vagy megtanulsz rohadt ügyesen csomagolni. (Foglaláskor okosan válassz csomagméretet!)
A pakolást megkönnyíteni kívánva hoztam most videót, ámulni fogsz, mint ahogy én is. Rögzítettem a szinapszisaimban egy életre, hogy ezzel a módszerrel tömörítsek eztán, és két hét múlva mosolyogva nézzem végig, ahogy a futószalagról lekapja egy munkáját nagyon komolyan vevő szolgálatos és feltúrja az utolsó bugyiig, hogy aztán visszapakoltassa velem gúnyos fejjel. Na, de én már nagyszerűen kiművelt, sokat látott turistaként, a szempillámat se fogom rebbenteni, csak pikkpakk visszahányom ezzel a művelettel a dolgaimat a mini kézipoggyászomba.
És gyanítom, a fiúk ezt a módszert fogják jobban szeretni:
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: