Fotó: index.hu
Szíria több tízezer cserkész menekültet fogadott be 1839-ben!
Szíria több százezer örmény menekültet fogadott be 1914-ben!
Szíria több mint egy millió palesztin menekültet fogadott be 1948-ban!
Majd más több százezret 1967-ben!
Szíria befogadta a kuwaiti menekülteket 1990-ben!
Szíria befogadott több százezer libanoni menekültet 1996-ban!
Szíria több mint másfél millió iraki menekültet fogadott be 2006-ban!
Az összes állami iskolában is több terem menekült szállóként üzemelt, több más állami épület mellett! A legtöbb szíriai család ingyen adott egy szobát, vagy egy üres lakást egy egy iraki családnak! Nem csak, hogy iraki menekült nem éhezett Szíriában, hanem egyik másik menekült sem.. mivel a nép és az állam egy szinten minden segítséget megadott a menekülteknek..
Szíria több százezer libanoni menekültet fogadott be 2006-ban!
Egyetlen egy menekült sem aludt az utcán. Hatalmas állami “menekülttelepülések” voltak teljes orvosi ellátással minden menekült hullám során.. A Szírek sosem különböztettek meg vallás vagy hova tartozás alapján egyetlen egy menekültet sem…”
2015-öt írunk, egy uniós ország földjén, ahol demokráciában élünk. Ezt sikerült kihoznunk ebből a történetből…
“Vár minket mi Mamánk, Angela Merkel!” – Az ő Allah-juk adja, hogy ne csalódjanak!
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
“Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, –
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!”
Bor, 1944. szeptember 15.
Magyar migránsok az osztrák határon 1956 novemberének végén
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: