Május elején láthatjuk az Éta Aquaridák meteorrajt!

A nagy hírű Halley-üstökösből származnak az Éta Aquaridák részecskéi, melyeket szabad szemmel láthatunk hamarosan!

“Az Éta Aquaridákat mindenképpen érdemes megfigyelni május 6-án (vagy május 5-én) hajnalban pirkadat előtt, és gondolatainkban összekapcsolni a felvillanó meteorokat a történelem leghíresebb üstökösével. ” 

A megfigyelések tanúsága szerint drasztikus különbség van az északi és déli féltekén tapasztalható aktivitások között. Míg Európa és az északi félgömb észlelői számára 20 meteor/óra értéket érhet el az aktivitás, addig Ausztrália, Új-Zéland és a déli félteke észlelői számára 30-40-es óránkénti darabszám is megfigyelhető. (Most még kaphatod a hátizsákodat, és indulhatsz Ausztrália felé, ha dupla mennyiséget szeretnél látni 😉 )

A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján tudományos magyarázatot is találsz a jelenségre

Ha felkelsz pirkadat előtt meteor lesre, valóban lélegzetelállító látvány fogadhat, ugyani az Éta Aquaridák közel egyharmada maradandó, egy másodpercnél is tovább látható meteornyomot eredményez. Valószínűleg nem kell órákig várnod, míg szabad szemmel is jól látható – nem csak tűvillanásnyi időre – sorozatokat figyelhetsz meg. Érdemes!

Adalék a Halley jobb megértéshez:

Évszázadokon át az üstökösök megjelenéséhez kötötték a katasztrófákat, ezek közül is a legtöbb a Halley nevéhez fűződik. Következő megjelenését 2062-ben már csak a mai huszonévesek vagy a náluk fiatalabbak érhetik meg. Utoljára akkor került a Föld közelébe, amikor 1986-ban felrobbant a csernobili atomreaktor.
Edmund Halley brit csillagászról kapta ez az üstökös a nevét, mert első ízben ő azonosította be. Előtte mindig azt hitték, hogy különböző üstökösről van szó. Halley kiváló matematikusként arra is rájött, hogy a 76 évenként megjelenő égi tünemény nagyon hasonló, ezért valószínűleg egyetlen üstükösről van szó. Az 1986-os megjelenése például egybeesett az évtized legnagyobb katasztrófájával. A távozóban lévő Halley április 11-én ért pályáján a legközelebb a Földhöz, és tizenöt nappal később az ukrajnai Csernobilban felrobbant egy atomreaktor. A lángos csillag megjelenésének kronológiája:

Kr. e. 164 – Európában feketehimlő-járvány söpör végig

1222  – Dzsingisz kán betör Oroszországba, Rómában véreső hullik, Európa-szerte földrengéseket észlelnek

1682 – Földrengés az angliai Doncasterben, Edmund Halley megfigyeli a később róla elnevezett üstököst

1759 – Az üstökös újra felbukkan, épp akkor, amikorra Halley megjósolta. Világszerte földrengések, vulkánkitörések pusztítanak. Ekkor tör ki a Vezúv is

1835 – Egyiptomban milliókat pusztít el a döghalál

1910 – Öngyilkossági hullám söpör végig Európán és Amerikán

1986 – Felrobban a csernobili atomreaktor, meggyilkolják Olaf Palme svéd miniszterelnököt. A radioaktív felhő déli és nyugati irányban is Európa felé sodródik.

Az égi vándor az ennél jóval korábbi időkben is foglalkoztatta az embereket. Amikor Halley megjósolta, hogy az üstökös 1758-ban visszatér, voltak olyanok, akik ebben a világ végét látták.
Az emberek ezzel kapcsolatos félelmét számtalan festmény és grafika őrzi, az üstökös a legtöbb helyen egy fényes sugarat kibocsátó csillag képében jelenik meg.

A májusban érkező Éta Aquaridák tehát a híres Halley részecskéi, jó ezt észben tartani!

Szerző : Gini Papp – Zacc
Forrás: mcse.hu