Müller Péter: Ha szeretsz valakit, mindennap újra bele kell szeretni

” Csak az él, ami szüntelenül képes megújulni. Ilyen egy házasság, egy barátság és egy szerelem is. Ha szeretsz valakit, mindennap újra bele kell szeretni.

Naponta sok ezer sejtünk hal meg s születik újjá. Amíg élünk, semmi sem fix – csak a változás. Ha azt hiszed, egy kapcsolatot a lelkedben már végleg elintéztél, és a szokások mozgatják, tévedsz!

A rutin: halál. A megszokás lassú halál.

Anyai nagyapám mindennap megkérte a nagymamám kezét. (Öt gyerekük volt!) Jött a virággal, s csillogó szemmel azt kérdezte: „No, mi legyen?” Játszottak. S ha egy nap nem jött, a mama azt mondta: „Már nem szeretsz?” És szépen is halt meg a papa, a mama karjaiban. „Most egy darabig nem látsz majd. Mennem kell.” Ezek voltak utolsó szavai. S énekelt egy búcsúnótát. Így is lehet, látod. ” – írja Müller Péter.

(fotó: metro.co.uk)

Müller Péter: “Ha az Isten meghallgat, úgy segít rajtad…”

18 évesen mentem férjhez először. Mint mindenki, én is örök szerelemről álmodtam gyerekfejjel, boldog, romantikus érzésekről. A házasságomban kellett ráébredtem megannyi frázisnak hit mondat igazságára, mint például, hogy “lakva ismered meg a másikat”, vagy, hogy a “szerelem olyan, mint egy izom, mindennap dolgoznod kell érte”.

Müller Péter: “A jó párkapcsolat titka…”

Gondoltam, milyen hülyeség ez? Ha két ember szerelmes, akkor nincs min dolgozniuk. Aztán jöttek a szürke hétköznapok, amikor a nap 24 órájából 10-12-őt külön töltöttünk, majd azon kaptuk magunkat, hogy cirka 4 óránk van naponta egymásra, vagy még annyi sem. Ezt pedig főként feszültségekkel terhesen éltük meg, az élet gondjai, az érzelmi nyomás miatt. 14 évig tartott, mert akartuk. Szerettük volna, ha nekünk is sikerül, de végül meg kellett értenünk, néha el kell engedni a másikat ahhoz, hogy ne legyünk szárnyaszegettek.

Müller Péter: “Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned”

Az életünk homokszemei eleinte lassan, majd egyre gyorsabban peregnek, és ezt bizony nagyon meg kell becsülnünk, nem élhetünk akárkivel. Csakis olyan emberrel, aki mellett szeretjük magunkat. Aki mellett azok lehetünk, akik valóban vagyunk, sőt akik lehetnénk. Fejlődhetünk, kinyílhatunk, mert ösztönzően hat ránk a kapcsolat.
Az ilyen ember mellett kell leélni az életet. Mert valóban, a rutin a halál, a megszokás lassú halál… Meg kell újulnunk személyesen is, és kapcsolatunkkal is ez kell történjen.

Ha kapuzárási pániktól szenvedsz, ez a te olvasnivalód! Kattints ide!

Ha szerelem nélkül mész végig az úton, nem is éltél

Annyiféle módon mutathatjuk ki a szerelmünket… Azok az igazán szerencsések, akik életük folyamán közös hobbikat találtak maguknak.

Megható képek és idézetek a szerelemről ITT!