Müller Péter: Ez az örökké tartó szerelem titka!

Talán te is eltűnődtél már azon, mi lehet a titkuk azoknak, akik még 80 évesen is kéz a kézben sétálnak és mélységes szeretettel néznek a másik megöregedett arcára. Szerencsésnek tartjuk őket, és szívesen megkérdeznénk tőlük mit csinálnak olyan jól, hogy élő, szinte tapintható maradt közöttük a szeretet. És igen, talán még a szerelem is. A szerelem, ami a legszenvedélyesebb kapcsolatban sem állandó érzés. De, mintha sejtenénk, azokban a kipróbált életközösségekben állandósult valamiért. Mi hát a titok Müller Péter szerint?

Robert Doisneau: Csók a városháza előtt, Párizs, 1950.

“Az öregedés a párod arcát, testét felismerhetetlenül megváltoztatja. De ha szereted, alig változik a szemedben. A vén Juli néniben ott van az ifjú Juliska.

Megrémülsz, ha ötven év múlva ránézel összegyűrt, öreg, romos arcára, mégis ugyanazt érzed, mint amikor először találkoztál vele: „Ő az! Ismerem!” A nagy találkozások így működnek. És a nagy életek is. Mert Juli néni is Juliskának látja belülről önmagát. Csak a teste öregedett, a lelke lett tapasztaltabb és a szíve fáradtabb, de az Én-élménye megmaradt fiatalnak. Bimbó és hervadás a rózsának csupán a sorsa, de amikor teljes pompájában kibomlik, s messzire sugárzik illata, akkor igazán Rózsa! Akkor Ő az! Az igazi szerelmes szeme így látja mindig, és ez nagyon ritka. Nincs benne elmúlás, öregedés, halál. Időtlen tekintet ez, és időtlen érzés. Azt a szerelmet, ami elmúlik, ne bánd, mert nem volt igazi szerelem!” (Müller Péter – life.hu)

Oldal ajánlása emailben

Kommentek