Egy Erdélyben élő magyar férfi levele fut vírusszerűen a Facebookon, amit most közreadok vélemény és változtatás nélkül. Véleményből azonnal lesz mindenkinél, és örömmel meg is hallgatom!
Kedves Anyaországi Magyarok!
Mi Erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig!
Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!!
(A fotó illusztrációs, forrása: vhegy.com)
Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket.
Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt.
Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek!
Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Újvidéken, vagy Felvidéken születtek?
Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor Más Tollával Ékeskedtek!
Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi.
Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetettek lettek.
Tamási Ábele még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést.
Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a Hazát.
Erdély adta:
Kölcsey Ferenc Himnusza
Tamási Áron író
Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő
Mikes Kelemen író
Wass Albert író
Nyírő József író
Sütő András író
Orbán Balázs Székelyföld író
Kemény János író
Jósika Miklós
Arany János költő
Ady Endre költő
Áprily Lajos költő
Dsida Jenő költő
Kányádi Sándor költő
Szilágy Domokos költő
Páskándi Géza költő
Reményik Sándor költő
Apáczai Csere János pedagógiai író
Kallós Zoltán néprajzkutató
Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos
Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő
Székely Bertalan festő
Paál László festő
Jakó Zsigmond tudós
Benkő Samu művelődéstörténész
Márton Áron mártír püspök
Teleki Sámuel felfedező
Körösi Csoma Sándor ős hazakutató
Brassai Sámuel polihisztor
Károli Gáspár biblia fordító, lelkész
Bolyai János matematikus
Bolyai Farkas matematikus
Hunyadi János törökverő
Hunyadi Mátyás Király
Báthori István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Bocskai István fejedelem
Rákóczi György fejedelem
Apafi Mihály fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Székely Mózes fejedelem
Toldi Miklóst vitéz nemes
Dózsa György hadvezér
Wesselényi Miklós politikus
Mikó Imre politikus
Kiss Ernő honvéd altábornagy
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy
Jávor Pál színész
Vaszi Levente énekes
Keresztes Ildikó énekesnő
Molnár Levente operaénekes
Tőkés László forradalmár
Erőss Zsolt hegymászó
Miklós Edit síző
Kárpátalja:
Munkácsy Mihály festő
Beca József labdarugó, olimpikon
Edvin Márton művész
Bódi László Cípő, Republic énekese
Pákh Imre műgyűjtő
Felvidék:
Ballasi Bálint költő
Kassák Lajos költő
Reviczky Gyula költő
Sajó Sándor költő
Tompa Mihály költő
Jókai Mór író
Madách Imre író
Márai Sándor író
Mikszáth Kálmás író
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda
Bercsényi Miklós szabadságharcos
II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
Vak Bottyán kuruc generális
Andrássy Gyula politikus
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök
Lahner György honvéd vezérőrnagy
Klapka György hadügyminiszter
Pázmány Péter esztergomi érsek
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő
Wick Béla katolikus pap, történész
Eszterházy Károly egri püspök
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Szinyei Merse Pál festő
Kodály Zoltán zeneszerző
Kempelen Farkas tudós, feltaláló
Feketeházy János Szabadság híd tervezője
Dohnányi Ernő zeneszerző
Blaha Lujza operaénekesnő
Kaszás Attila színész
Ghymes együttes
Újvidék, Vajdaság:
Tamkó Sírató Károly költő
Vidor Gyula író
Balázs Attila író
Molnár Erik történész
Lázár Vilmos honvéd ezredes
Schweidel József honvéd vezérőrnagy
Beda Tibor festő
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező
Szeles Mónika teniszező
Varga Izabella színésznő
Szőke Zoltán színész
Rúzsa Magdolna énekesnő
Őrvidék:
Liszt Ferenc zeneszerző
Muravidék:
Zrinyi Miklós költő, hadvezér
Damjanich János honvéd vezérőrnagy.
Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat.
Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt.
Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.
Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék.
A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon.
Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket!
Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek . Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni.
Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb.
Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak.
Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van.
Hátborzongató az is, hogy arról beszéltek, hogy diktatúra van Magyarországon, úgy hogy közben bármit megengedhettek magatoknak.
A diktatúráról mi Erdélyi magyarok tudnánk mesélni nektek, mert mi tudjuk, hogy mi az igazi diktatúra, tudjuk, hogy mit jelent félelemben, rettegésben élni, úgy hogy még a falnak is füle van. Az igazi diktatúrában nem írhatnátok meg a véleményeteket, nem szavazhatnátok szabadon, nem beszélhetnétek, nem szidalmazhatnátok bárkit, nem nyilváníthatnátok szabad véleményt, nem utazhatnátok más országba, nem vásárolhatnátok meg bármit, csak azt, ami van, nem választhatnátok munkahelyet, iskolát, nem tüntetnétek akkor, mikor kedvetek van, és még sorolhatnám, de nem igazán látom az értelmét.
Amit pedig biztos nem tehetnétek meg, most pedig szabadon tesztek, hogy nem szidalmazhatnátok a politikai vezetőket, mert azért halálbüntetés járna bármilyen diktatúrában.
Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon.
A magyar anyanyelvünk igazán kifejező, valódi csoda, ezért kérlek benneteket kedves magyar honfitársak, hogy ne gyűlölködjetek, mert a gyűl ölet, hanem szeressétek egymást, mert a szer etet.
Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért.
UI: mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkébe.
Tisztelettel és szeretettel egy Erdélyi Magyar !
Ajánlom még a témában:
Magyar-magyar szótár, ami arra vár, hogy bővítsd! Kattints ide 🙂
A dal, amely minden sejtedig elönt hazaszeretettel – kattints ide érte!
19 nyelven beszélő zseni – kattints ide a videóért!
Ilyen lenne a világ korlátok nélkül – megható videó ITT!
Repülj madár, repülj! – a legjobb magyar szkeccsfilm itt!
Ezeket üzenték Radnótinak a ma élő magyarok – videó
36 pont, mely megmutatja milyen magyarnak lenni
Egy másik videó, amely elönt hazaszeretettel!
A Himnusz eredeti verzióját hallottad már?
Tisztelem és becsülöm a MAGYARSÁG ÉRZETET , ami sajnos ma már jellemzően a külhonban élő Magyarokban erősebb , mint az itthon élőkben. De ennek is meg van az oka! A hatalmon lévő pártnak évek óta politikai eszköze (oszd meg és uralkodj), hogy hamis állításokkal ellentéteket szít szétszaggatva ezzel az egységes NEMZETI érzést. Már ott tartunk, hogy a Magyar a Magyart tapossa és nincs egységes Magyar szándék. A megosztással a hatalmi pozíciót betonozza be a kormánypárt és közben – mint Csák Máté idejében – a NEMZET vagyonát igyekszik felosztani a kegyencei között. Ezt csak az itthon élők látják és érzékelik közvetlenül. Hab a tortán, hogy a hazájában NEMZETI EGYSÉGET szétszabdaló kormány, NEMZETI érzésekre hivatkozva külhoni Magyaroktól, hamis arcot mutatva gyűjt szavazatokat hatalmi pozíciójának erősítéséhez. A külhoni Magyarokhoz kevés valós információ jut el. Nem lehet NEMZETI ÉRZÉSRŐL beszélni, ha megosztás a cél. Ami ma íródik a történelemben, arra nem fogunk felemelt fővel visszanézni!
Én megértem a levélíró keserűségét…De könyörgöm!! Ne nevezzük már magyaroknak azokat, akik nem azok! Aki így beszélnek a határon túlra szakított testvéreinkről, azok nem magyarok!!
Azok, akik románoznak, ukránoznak, stb, azok nem magyarok, és azon munkálkodnak, hogy magyart-magyar ellen fordítsanak! Ti ott Erdélyben, tudjátok, tudnotok kell, hogy a magyarok testvérként tekintenek rátok! Ne engedjük megbontani testvériségünket, szeretetünket egymás iránt! Akkor a gyűlölködők nem érik el céljukat!
Igazán erős szavak egy olyan embertől aki nem Magyarország „mostani” határain belül él és nem éli át a mindennapok pillanatait itt, velünk.
Levélből..”Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. „
Fogalma sem lehet mind szellemileg, lelkileg, fizikailag, hogy mit élünk meg és szeretteink nap, mint nap. Mint ahogy viszont sem.
Ne távolról ítélj meg embereket, életüket, nézetüket és a történéseket ha nem élsz velük-e együtt.
Nem a múltban élünk hanem a jelen történésében, legyen az jó-rossz, avagy bármely becses-dicsőséges alkotás.
„Az emlékeket nem veheti el tőlünk senki és semmi. Azok velünk maradnak életünk utolsó percéig.”
/Jankó Olga/
Újból kellene gondolni ezt a levélírást….igen erősen…..és talán lenne rá válasz is….esetleg lenne miről „beszélgetni”. De ez csak az én véleményem, természetesen.
Egyszerűen nonszensz……
Érdekes dolgok ezek…olyan tud lenni mint a „bumeráng”….
levélből……
„Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon. „
Szinte minden ilyen írás, ami névvel vagy név nélkül felkerül a netre, mindegy hogy van valós tartalma vagy nincs, az arra jó, hogy tovább hergelje azokat, akik itt és azokat akik ott élnek. Mind, mind, magyarok. Nem olvasom egyetlen alkalommal sem azt hogy vádolnátok a médiát a politikusainkat és mindazokat akik azon fáradoznak hogy árkokat ássanak közénk, mert ne higgyétek, hogy az átlagember gondol egyet és holnaptól nem fogja szeretni a határ másik felén rekedt honfitársait! Nem! – ez nem ilyen egyszerű… Tudatosan, módszeresen, lassan, évtizedeken keresztül, szinte észrevétlenül mossák az emberek agyát és nagyon sokan megkajálják ezt a módszert. Itt is, ott is. Mondok egy személyes példát. Amikor Temesváron kitört a forradalom és lángtengerként végig söpört Erdélyen akkor pont itthon voltam pesten és az üzlettársam nálunk volt a barátnőjével. Mi csendesen iszogattunk a lányok a konyhában vacsorát készítettek, és néztünk az eseményeket a televízióban, amikor az adást megszakították és beolvastak egy közleményt. Segélyszállítmányok szállításához kerestek sofőröket és beolvasták azokat a Volán-telepeket ahol lehetett jelentkezni. Mi összenéztünk és valamelyikünk megkérdezte, hogy megyünk?… és mentünk! Csak úgy. Váltásruha nélkül, mert nem bíbelődtünk azzal, hogy pakolgassunk. Kb 15 perc alatt ott voltunk és több ezer ember tolongott a főbejárat előtt és az mind ment volna önként! Senkinél sem volt táska, legtöbben úgy, mint mi, csak ugrottak. Nem kaptunk kocsit, mert óriási volt a túljelentkezés, de felejthetetlen volt az a fél óra amig arra vártunk, hogy kapunk e lehetőséget vagy sem. Katarzis volt az a javából. És ez volt jellemző akkor az országra. Volt ezt megelőzően is egy történet. Vállalkozásom közel a román határhoz kötött. Édesanyám egy kis faluban lakott. Egy késő őszi kora reggelen disznóvágáshoz készülődtünk. Pocsék idő volt és a hajnali sötétségben ázottan fáradtan nyakig sárosan megjelent 12 határsértő és bekéretőztek anyuhoz. Volt köztük egy, aki picit beszélt magyarul. Anyám a befűtött nyári konyhába terelte őket, teát és reggelit adott nekik. Én a magyarul beszélővel bementem Mezőhegyesre és az állomás előtt lévő telefonfülkéből felhívtunk egy pesti számot és közöltük, hogy a 12 üveg konyak megérkezett és hova vigyük. Lényeg hogy a 9 személyes barkaszunkal felvittem mind a 12 embert Pestre. És ez legalább négyszer megtörtént. Kockáztatva azt hogy megállítanak mert a mi oldalunkon is jócskán voltak határőrök. Kockáztatva akár a börtönt is. De ejtsünk szót arról is amikor megnyitották a határt és tízezrével jöttek az emberek és minden település tárt karokkal fogadta őket. Segéllyel, átmeneti otthonokkal, munkával és munkába járáshoz szükséges kerékpárral bérlettel, stb…. És eltelt pár nap, pár hét és a támogattak nagyrésze elkezdett násztáncot járni. Eladták azt amit kaptak és tovább álltak ahol újra támogatták őket és megint tovább álltak és így tovább!!! Lejáratva mindazokat, akik otthon maradtak vagy itt próbáltak érvényesülni. Ebben az időszakban kezdtek az emberek másképp gondolkodni a határ másik felén rekedt honfitársakról. Nem volt olyan település, civilszervezet és magánszemély, akit ne vezettek volna meg, akár többször is! Erre rájátszott a sajtó később a politika! Sajnos! És ez hat még most is! De ne menjünk el szó nélkül az mellett sem, mert valahogy ezek mindig kimaradnak a vádbeszédből, hogy mennyi támogatás ment ki a határon túliak részére. Több tízmilliárdos tételekről van szó. És mielőtt az a vád érne, hogy én ezt felhánytorgatom, csak közlöm, hogy nem sajnálom, hiszen jó helyre ment és legalább azt nem lopták el a politikusaink! Kapott az egyház az oktatás, óvodától kezdve az egyetemekig, a sok civil és álcivil szervezetek a szülők iskolakezdési hozzájárulásokat és kitudja még mi mindent! A gazdák a vállalkozók, sport klubbok, stb…. Kérdezte e valaki tőlünk, hogy meddig bírjuk még??? Nem az a baj hogy jut oda is, hanem az hogy ezzel megvesznek benneteket és olyanokra szavaztok, akik szétlopják az országot. És eddig csak ilyen vezetőink voltak! Egy kivéreztetett országba élünk ahol büntetlenül tombol a korrupció. Annyi minden kavarog a fejembe, hogy idő kellene csokorba szedni így nem is próbálkozok logika mentén érvelni csak írom ami épp eszembe jut. Több százezer jóképességű munkaerő ment el az országból, ami nagyon hiányzik innen, de semmit nem tesznek, hogy hazahozzák őket. A volt keleti blokk 20-30% a vándorol a jobb megélhetés reményében épp azért, hogy ne ébredjen senki öntudatára, ne lehessen hazában nemzetben gondolkodni. Családok sokasága esik szét, pusztán azért mert a saját kormánya nem képes itthon tartani, holott könnyedén megtehetné. Ennek viszont ára van. Lekellene mondaniuk a politikusainknak a saját és a holdudvar zsebeinek kitöméséről. Sosem hallom a Muravidéki magyarok elégedetlenségét! A felvidéki magyarokét is alig. Ennek is oka van. Muravidéken (szlovénia és ausztria) jól élnek a magyarok. Nem bántja senki őket a magyarságukért. Felvidéken is jól él aki dolgozik. Egy kicsit odabasznak ha nagyon magyarkodnak lásd a DAC meccseit, de egyébként rendben van minden. Keletről nyugatra haladva esszük egymás életét! Vádoltok minket, pedig nem kellene. Mi nyújtottuk a kezünket és nem mi voltunk, akik visszaéltek vele. Emlékszem arra mikor Szász Jenő zászlót bontott az Erdélyi autonómia érdekében. Több volt az itteni magyar udvarhely főterén, mint az ottani. És még többen lettünk volna, ha a határon nem fordítják vissza azt a sok autóbuszt és nem lassítják haladásukban azokat, akik már beléptek és sorozatosan állították meg őket igazoltatás miatt, így lekésve vagy oda sem érve a helyszínre. A rengeteg magyar személyautó között elvétve volt marosi bihari kolozsi szatmári vagy kovásznai rendszámú! Szép dolog Kézdivásárhelytől Kökösig markolászni a több kilóméteres székelyzészlót, de mit értek vele? A nyakatokra ültették az RMDSZ-t és képtelenek vagytok szabadulni tőlük. Kollaboránsokkal van tele a határon túli magyar szervezetek többsége. Nincs megtisztulás. Se ott, se itt! Ez a nagy baj. És az a nagy baj kedves határon túli testvéreim, hogy kb ugyan annyian vannak nálatok is a megvezetettek, mint itt nálunk. Itt románoznak, ott táposoznak, székely szarta a magyart szemlélet, és sorolhatnám… Egyik sem segíti a megbékélést! Még egy észrevétel, mert ebben érintett vagyok. Hosszú ideje dolgozom határon túlikkal és biztos állíthatom, hogy jól teszik a dolgukat. Viszont kérdezem én, mit tesz az a sok magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli a közös felemelkedésért, amikor szinte mindegyik olyan országban dolgozik, akik legszívesebben kést tennének a magyarok torkára! Hogy lesz ebből közös feltámadás? Hogy lesz ebből összetartó nemzet?? Szóval bánjunk csínján az ehhez hasonló írásoktól, megosztásoktól, mert ez inkább gödröt ás, mintsem betemet!
Itt összesen arról van szó kedves erdélyi magyar… hogyha én pl Szegeden élek, akkor nem szavazok a pécsi polgármester kilétéről. minden mást belemagyarázni marhaság.
magyarok vagytok, Ez nem kérdés. Ez sose volt kérdés. De az állampolgárság, meg a nemzetiség az két külön dolog.
Sok-sok beteg ember van ma Magyarországon.
Sajnos, nem látszik rájuk nézve a gyógyulásnak semmi esélye. GyAgyulás, az inkább. 2 tüntetés közben.
Öröm számomra hogy a határon túl rekedtek zömmel egészségesek. Testben és lélekben. Lehet, hogy ebben áll majd a túlélés/megújulás lehetősége – hosszabb, történelmi távlatokban.
Mert a fizikai-határon át lehet lépni. A szellemi behatároltságból viszont nincs kitörés. (Még álnév alatt se.)
Kedves hazánkfiai!
Mélységesen megértem a megbántottságotokat! Engem, mint anyaországi magyart (bár Trianon előtt az én felmenőim közül is többen éltek az elszakított országrészeken), éppen úgy bánt a saját népünk gyalázása, éppen azoké, akik még őrzik és őrizték a magyarságukat igen keserves körülmények között, mint minden jóérzésű magyart. Csak annyit szeretnék mondani, ne gondoljátok, hogy mindenki így gondol Rátok az anyaországban!
El kell mondanom, hogy itt is vannak olyanok sokan, akik tisztában vannak az elszakított magyarság értékeivel, és tisztelik, becsülik érte. És tisztában vannak azzal is, hogy mind magyarok vagyunk. Magam úgy látom, akik a határon túlra szakított magyarságot megtagadják, azok a saját magyarságukat sem becsülik semmire. Vannak, akik csak nem tudják, mit beszélnek, mert nem is gondolnak bele, és vannak akik a szívükben sosem voltak magyarok és nem is lesznek soha, akiknek ez a kérdés csak valami kellemetlen, fölösleges, bosszantó, sőt esetleg még az érdekeikbe is vágó dolognak tűnik. Ezzel itt is szembesülünk nap mint nap. Én nem látom azt, hogy bármit is elvettetek volna tőlünk. Nem értem, hogy gondolhatja ezt bárki is? A politikai indíttatású (vagy talán inkább érdekszempontú) gyűlölködésnek nagy a keletje az egész világon, nálunk is szítják minden lehető módon, de távolról sem mindenki ezen a szemüvegen át nézi a világot. Ne úgy gondoljatok az össz anyaországi magyarságra, mint olyanra, aki gyűlöl vagy elutasít Benneteket, mert ez nem így van, csak ahogy lenni szokott, az agresszívabb hangok szólnak hangosabban.
Kívánok továbbra is kitartást, erőt, egészséget és békességet mindnyájunknak!
Kedves Erdélyi magyarok nevében nyílt levelet író Barátom!
Ti valamit piszkosul félreértettetek!
Az anyaországi magyarok NEM TITEKET UTÁLNAK! Hanem azt a helyzetet, amiben tevőlegesen részt vesztek. Van Magyarországnak egy olyan miniszterelnöke, akinek két választási ciklus állt rendelkezésére, hogy kétharmados többséggel az ország életét jó irányban és gyökeresen megváltoztassa. Ő ezt a lehetőséget LQRTA! Nem kicsit, NAGYON! Politikai hatalmát arra használta fel, hogy 8 év alatt egy megosztott országot hozzon létre és saját rokonait, barátait a nép vagyonából dús gazdaggá tegye. Ebben az országban 2 millió jobb módú és 8 millió átlag életszínvonal alatti vagy mélyszegénységben tengődő ember él! Azzal egyetértek, hogy olyan diktatúra, mint nálatok volt, Magyarországon MÉG nincs! (a még-en van a hangsúly) De, ha így mennek a dolgok, rövid időn belül bármikor lehet! A korrupció és az emberek maffia módszerekkel való megfélemlítése, ellehetetlenítése és manipulálása rendszerszintűvé vált. Az országban vannak érdekből vagy meggyőződésből a Fidesz táborába állók és „mások”! Magyarországon „másoknak” lenni egyenlő a megaláztatással, nélkülözéssel, kiszolgáltatottsággal, elszegényedéssel, ellátatlansággal! Szóval millió probléma van az Anyaországon belül is, hogy az emberek egy normális szinten élhessenek.
Ebben a helyzetben a miniszterelnök (…akinek a nevét sem írom le, mert ártalmasabbnak tartom, mint Voldemortot), hogy hatalmát megtarthassa, szándékosan olyan helyzeteket teremt, hogy az emberek egymásba keressék elromlott életük okát és NE az ő elqrt kormányzását hibáztassák.
Intézkedéseivel magyart-magyar ellen, magyart-cigány ellen, magyart-határon túli honfitársaink ellen, magyart- menekült, és „migráns” ellen USZÍT!!! 50 milliárdért éveken át plakáthadjáratot folytat, gyűlöletet kelt! Ráadásul mindezt adófizetői közpénzből teszi. Félmillió embert elüldözött az országból, mert nem biztosított nekik normális életet, normális fizetést! MAGYARORSZÁG ZÖME FÉL, RETTEG ÉS KISZOLGÁLTATOTT!
Kedves Barátom!
Hidd el, itt nem az erdélyi magyarokkal van bajuk az anyaországiaknak.
Véleményem szerint is, akik közé kényszerből anno határt húztak, ugyanolyan magyarok maradtak, mint mi!
Minden segítséget meg kell adni a határon túli honfitársainknak is, hogy identitásukat megőrizhessék, anyanyelvüket és kultúrájukat ápolhassák, igazi magyarnak, hozzánk tartozónak érezhessék magukat.
De az mégsem járja, hogy egy anyaországi magyar, aki annyi adót fizet, hogy a bele kifolyik már, az ő adóját ARÁNYTALANUL NAGY (SZÁZMILLIÁRDOKBAN MÉRHETŐ) MÉRTÉKBEN külhoni honfitársaink támogatására vigyék ki az országból. Ezek a százmilliárdok égetően hiányoznak Magyarország 8 milliós nélkülözők táborának életéből is! Ha Magyarország népének többsége jelentősen nélkülöz, milyen erkölcsi alapon könyveli el magában egy külhoni magyar, hogy neki egy normális mértéken felüli támogatás „jár” az Anyaországtól??? Ráadásul ezért a százmilliárdos támogatásért a magyar miniszterelnök, aki egyben a Fidesz elnöke is ELVÁRJA, hogy a külhoniak a Fideszre szavazzanak április 8-án! HÁT MILYEN ERKÖLCS EZ?
Kedves Barátom! Nem érzitek itt az ellentétet? Erdélyben éltek, ott adóztok, aránytalanul nagyobb támogatást kaptok az Anyaországtól, mint a saját falvaikban élő mélyszegénységben élő magyarországi magyarok!
A helyzet az, amit utálunk, ÉS NEM TITEKET GYŰLÖLÜNK!
Senki nem vitatja, ha valaki megkapja a kettős állampolgárságot, magyar állampolgárként lehessen szavazati joga! De könyörgöm, EZZEL NEM SZABAD VISSZAÉLNI, HA MÁR VALAKI ERKÖLCSILEG NEM ÉRZI AZT, HOGY NEM KÉNE BELESZÓLNIA AZOK ÉLETÉBE, AKIK VISELIK A TE SZAVAZATOD KÖVETKEZMÉNYEIT IS! A legszimpatikusabb magatartásotok akkor lenne, ha tartózkodnátok a magyarországi szavazástól és nem akarnátok rosszat, annak a 8 millió nélkülöző embernek, akiket a Fidesz egyáltalán nem képvisel, sőt az intézkedéseivel módszeresen tizedeli őket! Ebben segítitek őket, ha a Fideszre szavaztok. Csak azért, hogy nektek még több júdáspénzt tudjanak kiküldeni, hogy a szavazatotokat megvásárolják? Ismétlem, a helyzetet gyűlöljük, ahogy a Fidesz manipulálni tud titeket, hogy mi Magyarországon a Ti „segítségetekkel” még 30 évig viseljük el a „Kedves Vezetőt”! Kérünk benneteket, ne vegyetek részt ebben a színjátékban és TARTÓZKODJATOK A SZAVAZÁSTÓL!
Nagyon röviden, ítélkezéstől és utálkozástól mentesen szeretnék reagálni a fenti levélre, amiből szeretnék néhány sort idézni:
“Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.”
Megértem. Azonban az Önök, és minden, a jelenlegi határokon túl élő magyar manipulálása a magyar állampolgárság megszerzésének, felvételének a lehetősége. Senkinek semmi problémája nem lenne ezzel, ha Ön úgy mondana ítéletet – amire pedig megkért bennünket, hogy ne ítélkezzünk -, hogy nincs tisztában azzal, hogy most a határokon belüli magyarok milliói szenvedik meg azt a 2 mandátumot, amit Önök szavaztak meg ennek a kormánynak. Önöknek gyógyír. De a szeretett anyaországából, szerény becslések alapján is több mint félmillió ember külföldre kényszerült. Ki ezért, ki azért. Az, hogy a határokon belül csökken a népesség, nem azt mutatja, hogy élhetőnek és jónak tartaná ezt az országot az itt élő családok zöme.
A történelmi Magyarországot a nagyhatalmak politikája a jelenlegi határokkal felszabdalta. Ebből okulva szabdalja tovább a magyarságot a jelenlegi politika, uszítva egymás ellen a határon belüli és kívüli magyart. Azzal, hogy Önök visszakapták, amit korábban elvettek, Önök által nagyjából ugyanannyi – úgy ötmillió – határon belüli magyartól vettek el valami mást. A meghozott törvényekkel pl. azt, hogy tisztességes keretek, tisztesség választás útján dönthesse el az itt élő, hogy milyen kormányt szeretne.Nem az állampolgárság jelenti az alapvető problémát, hanem az, hogy hiába a történelmi múlt, ha a jelen más határok közé osztotta a magyarságot, és olyanok is döntenek az itt élők sorsáról, akik a magyarságukon kívül egyéb közösséget nem vállalnak velük.
A politika most is csúnyán kihasználja az Önök magyarságát, hogy a hatalmát fenntartsa, de erről nem értesülnek, nem értesülhetnek a megfelelő módon.
Persze a menekültekkel kapcsolatban ismét komoly véleményt fogalmaz. Tudja, már beengedték őket, csak erről sem Önöket, sem az itt élőket nem tájékoztatták. Sorolhatnám a tévedéseit, de nem teszem, mert tényleg nem az ellenségeskedés beszél belőlem. Gondolkodom rajta, hogy a nagy közösségi oldalon is megkeresném a véleményét, hogy reagáljak ott is, akár pontosan ugyanezekkel a sorokkal. A tisztán látásukat ne vegye el az öröm, és az a hit sem, hogy Önöket gyűlölik.