A tudományos élet rosszfiúja, rocksztárja lépett át ma egy másik dimenzóba, oda, ahol már nem egy székben kucorogra, csupán fejben él. A világ egyik legokosabb tudósa, Stephen Hawking egy igazi cool fazon volt, akit imádott a showbusiness is. Neki köszönhetem, hogy az én jobb agyféltekés kis világomba beette magát a tudomány.
(Stephen Hawking /@ telegraph.co.uk)
Kamaszkorom végén akadt kezembe “Az idő rövid története” című könyve, és ezzel be is szippantódtam az ő világába. Őszintén meglepődtem, hogy érdekel amit olvasok, a könyv rengeteg színes fotóval, rajzzal és számítógépes grafikával segített, hogy követhessem Hawking elméletét az ősrobbanásról, relativitáselméletről, a tér-idő rejtelmeiről, fekete lyukakról…
Klasszikussá vált számomra, mert a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdéseimre adott reális választ.
(foto: focus.de)
Magánéletéről filmek készültek, a Mindenség elmélete – szvsz – az egyik legjobb önéletrajzi, ami a témában látható. Rövid összefoglalót készítettem az életéről, tiszteletem jeléül.
Hawking sorsa már születésekor megpecsételődött, mert édesanyja az első nők között volt, akik a 30-as években oxfordi diákok lehettek. Értelmiségi családba született, egy osztálytársa úgy nyilatkozott róluk, hogy “a Hawking família egy különc bagázs”. Gúnyból ugyan, de ráragadt az “Einstein” becenév. A kötöttséget, szabályokat nem szívlelte, ezért nehézségei voltak az iskolai tanulással, otthon viszont nagyon is szívesen szívta magába a tudást. Amúgy kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni is csak nyolc évesen tanult meg.
Sokan voltak akkoriban meggyőződve arról, hogy semmire sem viszi az életben.
Végül 16 éves korában teljesen a matematika, csillagászat és fizika felé fordult. 17 évesen bekerült az oxfordi University College-ba, ahol a második évtől társasági életet kezdett élni. Szívesen táncolt és az egyetemi evezős csapat tagja lett. A harmadik évben érezte először, hogy ügyetlen és időnként ok nélkül is elesik, de még nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Tanulmányait lazán kezelte, kissé céltalannak és unalmasnak is tartotta. Elhatározta, hogy kozmológiával szeretne foglalkozni, de ekkor még Oxfordban nem lehetett diplomázni belőle, így végül summa cum laude minősítéssel fizikából graduált. Bár éppen, hogy sikerült elérnie a kitűnő értékelést, lehetőséget kapott a választásra, és 1962-ben úgy döntött, hogy a Cambridge-i Egyetemen szerzi meg a doktori fokozatát.
Ebben az időszakban csúcsosodott ki mozgásának rendezetlensége és 2 hetes, fájdalmas teszt időszak következett a kórházban. Bizonyosságot nyert, hogy ALS-ben szenved, az orvosok 2 és fél évet jósoltak neki (motoros neuronbetegség, avagy degeneratív idegrendszeri elváltozás, amelynek következtében a mozgatóidegek lassan elsorvadnak). Egy mélyrepülés következett, depressziós, passzív időszakának egy érdekes álom vetett véget, amelyben kivégezték. Úgy érezte ez jelzés, hogy a fizikai világban kegyelmet nyert.
1963-ban egy egyetemi partin ismerte meg későbbi feleségét, Jane Wilde-t. Ez a kapcsolat is segítette, hogy kijusson lelkiválságából. 1965 júliusában összeházasodtak. Fennállt a lehetősége, hogy meg sem éri a doktori cím megszerzését, mégis belevetette magát a munkába.
A doktori kutatás második évében kételkedni kezdett az állandó világegyetem teóriájában. Az ősrobbanás kérdése kezdte foglalkoztatni és az ezzel kapcsolatban az első felmerülő kérdés, hogy a semmiből lehet-e valami. 1964 júniusában ismertséget szerzett a tanszéken, amikor Hoyle állandó világegyetemről tartott előadása közben felállt és botjára támaszkodva megkérdőjelezte Hoyle elméletének egy részét. Ettől kezdve pimasz zseninek könyvelték el Hawkingot.
1965-1969-ig sűrű időszaka következett a tudósnak, két hatalmas felfedezést is bizonyítani volt képes, megszerezte doktori fokozatát, valamint megszületett Robert fia és Lucy lánya.
Ebben az időszakban már egyre nehezebben tudott dolgozni. 1968-ban elveszítette a járás képességét és 1969-től tolószéket használt, 1971-től pedig már nem volt képes írni se.
Ritka, hogy Hawking betegségével valaki 10 évnél tovább éljen. Ő azonban több évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. A betegség kezdetben természetesen elkeserítette, de később szerencsésnek vallotta magát. Elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez. Úgy nyilatkozott, hogy korábban unalmasnak találta a napjait, de a diagnózis után érezte, vannak dolgok, amiért érdemes élnie. Humorát se veszítette el a betegsége alatt. Arra a triviális kérdésre, hogy „Ön Stephen Hawking?” „Nem, de gyakran összekevernek vele” választ adta. Egy másik nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyik legnagyobb rejtélynek a nőket tartja. Érti az univerzumot, de a nőket nem.
Folyamatos állapotromlása miatt 1974-ben már képtelen volt önállóan enni. Kezdetben az egyetemi tanítványok voltak segítségére, majd 1980-tól részidőben hivatalos ápolók is segítették, 1985-ös műtétje óta teljes egészében ápolói segítséggel él.
1979-ben megszületett harmadik fia, Timothy. Házasságuk Jane-nel azonban válságba került, és 1990-ben elváltak. Jane Wilde és a család közeli barátja, a zenész Jonathan Hellyer Jones között 1985 óta viszony volt és időközben Hawking is beleszeretett egyik ápolójába, Elaine Masonba, akivel 1995-ben összeházasodtak. Habár előzőleg több barátja is óvta ettől a kapcsolattól, mert úgy vélték, hogy Mason csak anyagi megfontolásból megy hozzá. Masonnal való házasság hatására gyermekeivel is megromlott Hawking kapcsolata, mert állításuk szerint Mason nem engedte őket apjuk közelébe. 2004-ben a Hawkingot gondozó ápolónők feljelentést tettek a rendőrségen, miszerint Mason bántalmazta férjét, de Hawking tagadta a vádat, így ejtették az ügyet. E házasság aztán 2006-ban válással ért véget. A válás után javult Hawking családi kapcsolata gyermekeivel és volt feleségével is, aki 1996-ban Hellyer Jonesszal összeházasodott. Stephen Hawking később Lucy lányával gyermekkönyveket készített a tudományról. Három unokája van.
1985-ben tüdőgyulladást kapott és a szövődmények miatt életveszélyes állapotba került, szervezete összeomlott. Annak érdekében, hogy megmentsék, Hawkingon gégemetszést hajtottak végre, aminek következtében végleg elveszítette maradék beszédképességét. Ezután nehéz időszak következett. Kommunikálásra egy olyan kártyát tartottak Hawking elé, amin az ábécé betűi voltak, majd egy segítő végigmutatott a betűkön, Hawking pedig a szemöldökével jelezte, ha a megfelelő betűhöz értek. Egyik tanítványa és segítője, Brian Whitt talált egy lehetőséget, ami megoldást jelenthetett a problémára, így ettől kezdve gépek segítségével kommunikált.
Hawking együttélése a betegséggel rendkívüli. Ammar Al-Chalabi, a londoni King’s College kutatóközpontja igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem ismernek senkit se, aki ALS-sel ilyen sokáig élt volna, ezért vizsgálják Hawking DNS-ét.
Bár a tudós egészségét gondosan felügyelték, 2018. március 14-én meghalt.
12 magyarul is megjelent könyve, ismeretterjesztő sorozatai mesélnek gondolatairól, míg a világ világ. Számtalan szakmai elismerésben részesült élete során.
Érdekességek:
- Habár a véletlen játéka, de Stanisław Lem lengyel sci-fi-író 1961-ben a Visszatérés c. könyvében említést tesz Emil Mitke nevű „nyomorék lángészről”, aki a jövőben forradalmasítja Einstein relativitáselméletét és a „minden lehetséges világegyetemre érvényes” általános megoldást tesz majd közzé. Mindezt két évvel Hawking ALS diagnózisa és 5 évvel nagy jelentőségű doktori disszertációja előtt.
- Jean Michel Jarre 1993-as “Chronogie” albumát Hawking “Az idő rövid története” c. sikerkönyve inspirálta.
- A kislány, akit orvoshoz küldtek a tanárok hiperaktivitással, elképesztő karriert futott be!
- Einstein – a zseniális autista – levele, sosem látott lányához
- 30 Albert Einstein idézet, amely tágítani fogja a tudatodat
- Albert Einstein 10 csodás leckéje az élethez!
- 25 történelmi arc, ahogy talán még sosem láttad őket
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: