A napokban gondolkodtam el éppen azon, hogy ha például baljósan szurkálna a hasam, és vakbélre gyanakodnék, hova mennék vele. A Groupamában, vagy az MTK pályán műtenek-e jobban? Rohadt fekete humor lenne, ha humor lenne… Túl sok rokonom jár ki-be a kórházba és különböző vizsgálatokra ahhoz, hogy bőséges rálátásom legyen az egészségügyre. És tudod mit? Azért sem esek kétségbe, azért se! Neked is azt javaslom, találj ki valami eszement kis mantrát, ami segít, ha elfog a rettegés ebben a témakörben. Nem régiben mutattam meg, hogy egy barátnőm hogyan élt meg egy ambuláns műtétet Ausztriában, csak, hogy tudjuk, így is lehet(ne)…. Ide kattintva olvashatod el!
És most mutatom, hogyan élte meg egy srác Magyarország legkorszerűbb kórházának ellátását az elmúlt napokban.
“Lassan 3 napja, pénteken este 18 óra körül, Magyarország legkorszerűbb kórházának ügyeletes sebészetére kerültem bokatöréssel. Ez már a harmadik nap, hogy nem eszem és nem iszom, mert azóta is tervezik megműteni a bokám, de senki nem tudja mikor kerülök sorra. Láttam mondjuk ilyet de az szovjet háborús filmekben volt. Tegnap mondjuk kedvesek voltak, este 22 órakor közölték velem, hogy csak holnap műtenek, és egyek nyugodtan. Meg is ettem azt a doboz epret…
A nővérek egész nap/éjjel vihognak. Valamelyik kórteremből mindig szól a vészhívó, van hogy egy órán keresztül is. Basznak rá – szószerint – és ezt nem is titkolják, amit elégedetlen párbeszédekből lehet hallani. Nagyon flegmák, de egyforma stílusban, mintha ezt külön tanítanák. Ezt próbálják buta viccelődéssel fedni…
Kiszöktem levegőzni (mert nem engednek, míg meg nem műtenek) visszatérve látom, a nővér ágyneműt cserél, s mikor meglátott így szól: te aztán nagyon bátor gyerek vagy – húzva ki zsebéből a töltőn hagyott telefonomat.
Érdekes az, hogy a telefon ki volt kapcsolva, holott 16%-on hagytam töltőn, bekapcsolva.
Profi reflex vagy véletlen? Nem is akarom tudni mi lenne ha 10 perccel később jövök..
A kórházi higiéniára már nem is térek rá, szappan, WC papír…pff, az mi?
Robotgépek szállítják itt a szennyest a mosodába, de a WC-t nem tudod lehúzni, mert nincs WC papír, amivel hozzáérhetsz a gombhoz. Pályaudvaron tisztább!
Abba már bele sem merek számolni, életem során mennyi pénzt fizettem ezeknek a “nem találtam a kifejezést”, ezért a fantasztikus szolgáltatásért.
Remélem ma megműtenek, mert itt minden nappal csak betegebb lesz az ember. Nem igaz, hogy ezt nem látja senki! Vagy a többségnek ez megfelel? Ez egyre rosszabb lesz, ha mindenki csak tűri.
Igaz a műtét előtt én sem merek balhézni…főleg, hogy ez idő alatt egyszer láttam orvost, és csak sejtésem van a diagnózisomról 🙁
#21.század #Európa közepe. #szanalom #egeszsegugy #TB
Köszönöm mindenkinek, aki mellettem volt az elmúlt napokban!! Igaz barátokkal mindent túlélsz!”
Néhány komment a bejegyzés alól:
Nem, ez nem Szíria, ez a Kútvölgyi kórház a 21.század közepén…
És, most kattints át ide! : Horror megy a sürgősségin, itt az élő példa!
Ezt nem egészen értem. Hiszen az is szenvedője az állapotoknak, aki nem tamogatta a jelen rendszert…
Nem egészen értem ezt a hozzáállást: a választási eredmények nem azt mutatják, hogy itt bármivel is bármekkora probléma lenne! Úgy tűnik, hogy az emberek többségének ez az állapot nagyon is megfelel. Akkor pedig miért is siránkoznak?
Lábtörés után Veszprémbe kell menni. Péntek éjszaka (éjfél) lábtörés Dunafalván, úgy hittük rándulás. Baja kórház reggel, röntgen után kiderült műteni kell. Rögzítés után irány Veszprém. Érkezés délután 2 órakor, sajnos közben ettem pár falatot (nem kellett volna) Műtét délután 5 órakor. Mivel tudom mi kell a kórházba, én készültem (pohár, WC-papír, pzs, kanál, kés stb). A nővérek figyelmesek, kedvesek, semmi kifogásom nem lehet. Az altatóorvos külön élmény, műtét előtt még meg is nevetetett. Hétfőn már haza is engedtek. Nekem ilyen élményeim voltak, bár lemondtam volna róla.