Vajon létezik olyan ember az országban, akinek ne mondana semmit a ’70-es évek lehíresebb jégtáncpárosának, a Regőczy-Sallay kettősnek neve? Regőczy Krisztina 1967-től versenyzett jégtáncban Sallay Andrással. Pályafutása csúcsát 1980-ban a Lake Placid-i téli olimpián szerzett ezüstérem és a dortmundi világbajnokságon szerzett aranyérem jelentette. A mai napig megismerik külföldön és itthon egyaránt, a piacon sem tud úgy vásárolni, hogy ne szólítanák meg.
A mindössze 14 éves Regőczy Krisztina és Sallay András a budapesti Petőfi idénynyitó műkorcsolyaverseny második helyezettjei a Kisstadionban 1969 novemberében
„Tudja, nagy dolog volt akkoriban, hogy egy tinédzser fiú legálisan foghatta meg egy nála két évvel fiatalabb kislány kezét” – emlékezett vissza egy interjúban Sallay András. Márpedig ő 1967. február 17-én megfoghatta Regőczy Krisztináét, s a később olimpiai ezüstig, világbajnoki aranyig jutó jégtáncoskettős tizenhét esztendőn át elválaszthatatlan maradt.
A Regőczy-Sallay jégtáncpáros 1969 januárjában a zágrábi műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság előtt egy edzésen
„A jégtánc flört a testtel. Kölcsönös vonzalom nélkül lehetetlenség magas szinten csinálni. Ha összeházasodunk, ki tudja, mi lesz belőle? Így viszont úgy szeretjük egymást ma is, mint régen” – ad lírai magyarázatot András. Kriszta prózaibban fogalmaz: „Versenyző korunkban az izgatott mindenkit, hogy miért nem alkotunk egy párt az életben is. Bár több időt töltöttünk együtt, mint egy férj meg egy feleség, noha gyerekkorunk óta napi négy-öt órán át közösen tréningeztünk-edzőtáboroztunk, ez így volt jó, ahogyan volt. Igaz barátok maradtunk mostanáig”. – olvashatjuk az olimpia.hu egy régebbi cikkében.
(fotó: olimpia.hu)
– Megpróbáltuk rátenni a csárdást a jégre, és a népzenét, a néptáncot megmutatni a nagyvilágban – ez volt az a kis különlegesség, amitől mi mások voltunk, mint azok, akikkel versenyeztünk – árulta el a 62 éves sportlegenda az RTL Klub Portré című műsorában.
Az 1980-as Lake Placid-i téli olimpián szerzett ezüstöt a mai napig elcsalt aranyéremnek nevezik a világsajtóban, az amerikai tévétársaságok és szinte az egész világ a Regőczy-Sallay kettőssel rokonszenvezett, őket tekintették az igazi győzteseknek. Sokkal inkább a középpontba kerültek, mintha nyertek volna.
„Már ott is éreztük, hogy a valaha volt legjobb kűrünket futjuk, a felvételeket visszanézve pedig pláne egyértelmű: azt az aranyat elvették tőlünk – mondja Kriszta.
– Keményen beleszólt a sportba a politika, így a szovjet Linyicsuk, Karponoszov kettőst hozták ki győztesnek körömhegynyivel, egyetlen helyezési számmal. Pedig tényleg álomszerűen mentünk, annak ellenére, hogy a börtönnek épített olimpiai falu cellájában alaposan megfáztam, és úgy kellett összekanalazni a kűrre. Aztán mindenki vigasztalt bennünket, a világsajtó meg nyilvánvaló csalásról beszélt. De az olimpiai bajnokok Linyicsukék lettek.”
András azt magyarázza, hogy annak, aki pontozásos sportágat választ magának, számolnia kell a részrehajló döntésekkel is. Ma már karrierjük részének, velejárójának tartja a Lake Placidben történteket, bár az eset egész Amerikában nagy vihart kavart.
„Néhány hónappal a játékok után Atlantában kerestem egy utcát, de eltévedtem, behajtottam az autóval a tilosba, sőt megfordultam a záróvonalon. Pillanatok alatt rendőrök vettek körül, éppen azon voltak, hogy a megbocsáthatatlan bűn miatt bevisznek az őrsre, amikor megjelent a seriff.”
„Mondom neki, föllépésem van a jégpalotában, ő nézi a papírjaimat, fixírozza az arcomat, aztán fölkiált: »Maga az a Sallay, akit nem engedtek nyerni az olimpián?!« Mondom, igen, én vagyok. Mire odacsődíti a kollégáit: »Fiúk, jól nézzétek meg ezt a fickót! És mutassátok meg neki, merre kell mennie!«”
Regőczy Krisztina egyébként nagyon büszke az ezüst éremre és nem tartja sérelemként számon azt a bizonyos második helyet. “Ugyanolyan kemény munka van mögötte, mint egy arany mögött, ami ilyenkor mindig hajszálon múlik általában csupán.” – mondta. Pályafutásának csúcsaként tartja számon, és sokkal inkább becsüli az emberek szeretetét, hisz sok évtized múltán is rajonganak értük teljesítményüknek köszönhetően.
(fotó: RTL Klub / Portré)
Az ötkarikás játékok után Regőczy Krisztina az USA-ban maradt, és Sallay Andrással az amerikai Ice Follies és a Holiday on Ice jégrevü jégtáncosaként turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában. Később jégtánciskolákban tanított Bostonban és Los Angeles-ben, majd, miután férjhez ment, Hawaiin is oktatott.
Regőczy Krisztina 2010 óta a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség sportigazgatója, így az összes nagy világversenyen ott a helye. Munkájába ezen kívül továbbképzések, tanfolyamok, edzőtáborok szervezése is beletartozik. Élvezi a munkáját, egyedül azt sajnálja, hogy amióta sportigazgató, összeférhetetlenség miatt nem taníthat, így a jégen is viszonylag kevés időt tölt. A tanítás is rettenetesen hiányzik neki, számára természetes volt, hogy a fiatalabbakat okítja, mert négygenerációs pedagóguscsaládban nőtt fel.
A 2018. január 11-én hatvanadik alkalommal megrendezett Év Sportolója Gálán, melyen díjat adott át
Regőczy Krisztina és Sallay András megörökítette kézlenyomatát 2002 júniusában a Sportcsillagok Falán. Ezzel 109-re nőtt a különleges elismerésben részesülők száma
Regőczy Krisztina 2007-ben a TV2 Sztárok a jégen című szórakoztató műsorának a zsűritagja volt (fotó: MTI)
Jevgenyij Pljuscsenko pimasz jégtáncát láttad már? :
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: