Hiánypótló a magyar motívumok gyűjteménye

Magyarország vidékeinek jellemzőbb díszítőelemeit tartalmazzák Gergely János: Magyar motívumok gyűjteménye 40 lapon című kiadványa. A füzet, amelyet valamikor 2 pengőért árusítottak azért készült, hogy iskolásoknak adja át ezt a tudást. Rajz órák témájaként adták át a tudást, hogy generációról generációra öröklődjönek azok a csodás minták, melyeket díszítőelemekként használt népünk tájegységenként. Talán még te magad is felismered a kalocsai, matyó, vagy rábaközi hímzéseket, mert onnan származol. De tudod-e milyenek voltak a huszárok ruháját díszítő sujtások, a lánczsinór díszek?

Például érdekes, de egy bocskai-kabáton vagy mellényen lévő hét gomb, illetve 2×7 hurkot alkotó sujtás a 7 fő csakrának felel meg, és illik begombolva hordani.

Többek között Szőke Lajos is kutatja ezeket a formákat és energetikai hatásaikat. Íme, egy idézet tőle, a honlapjáról:

“Ami lényeges, az az, hogy rajzolása közben nem szabad megállni, elakadni, egy – egy részre visszatérni, belejavítani, írószerszámot felemelni, másik kézbe venni, gyorsítani vagy lassítani, mert ilyenkor éppen az Idő minősége az, ami csorbát szenved, s az alkotást elerőtleníti, érvényteleníti. Általában két sor rajzolt alakzatot alkalmazunk, amelyet ugyanazon kézzel kell készíteni!”

A zsinórmintának tehát energetikai jelentősége is volt.

“Természetesen a legtöbben nyomban felismerni vélik a huszárok mentéjén látható zsinórmintázatot, hiszen az energetikai lényegük azonos; E vonalvezetés a gonoszság ahrimáni kóborló energiától (félelem, ösztönerők, vágyak) megvéd, a vonalvezetés összhatása pedig erőt ad és feltétlenül gyógyít.”