Feldmár András egy olyan témát boncolgat, amitől nagyon sok nő szenved. A rossz szexuális élet mögött tucatnyi ok áll, akkor is, ha szenvedélyes, mindent elsöprő kapcsolatnak indult. Nem csak a szomorú, szürke hétköznapok, a gyerek érkezése, és a körülmények az okozói, bár nagyban hozzájárulhatnak. Van itt valami, amiről mi nők, nem beszélünk eleget. Amit érzékelünk, de szavakba nehezen öntünk. Talán mert nem akarunk bántani, vagy ha szóba hozzuk, már nem kulturáltan fogalmazunk. A probléma gyökere, amitől bizony képes nullára csökkenni a vonzalom.
A nők képesek hibernálni a szexualitásukat, ha tárgynak érzik magukat. A hajnali beléjük ürítés, a “csak verd ki lécci” kérések egy ideig talán elmennek, de előbb-utóbb undort érez az ember. Kutyaként látja a társát, akinek tulajdonképpen csak ösztönei vannak, ráadásul már erőt sem vesz magán a másik kedvéért, csak dörgöli magát. És mi ebben a végtelenül szomorú? Hogy nem a nők libidója esik le vagy szűnik meg ilyenkor. Pusztán lerakják, egy időre elköszönnek inkább tőle, mint, hogy ezt a tárgyiasítást elszenvedjék. Ez az egyik legnagyobb csapda, ugyanis új párkapcsolatra nem sok esélyük van – mert a gyerek, meg a közös hitel és a többi… – és talán nem is erre vágynak. Talán sok kapcsolat igenis menthető lenne, ha a férfiak pofájába vágnák a nők azt, amiről Felmár nyersen beszél az alábbiakban, hogy legyen esélyük felébredni. Már akinek van annyi érzelmi intelligenciája, hogy tegyen is kiüresedett szerelmi életéért és ne más eszközt keressen a helyreállítás helyett. Erre mondom időnként, ahhoz, hogy sportból, érzelmek nélkül dugjon egy férfi, talán megteszi egy halott csirke is, amit nem hűtőben tartott előtte…
Fotó: Csiszér Goti/Goti Photography
- Ajánlott olvasmány még : Joós István: “A férfi valójában sosem szexet akar…!”
” A szorongás elbutítja az embert, beszűkíti a tudatot. A férfiak mélyebben érzik a szeparációs szorongást, ők inkább elvágva érzik magukat, mint a nők. Gyakran azért lesznek faszok, mert szoronganak. Annyira fájdalmas és félelmetes az egyedüllét, hogy nem marad kapacitásuk észrevenni azt, ami van. Ebben a feszültségben egy férfi idegcsillapítót keres, amit főleg a szexben talál meg.
Sokan azért néznek úgy a nőre mint potenciális szexpartnerre, mert rettegnek, nem tudnak mit csinálni a kétségbeesett egyedüllétben.
A szorongó, beszűkült tudatú férfinak minden nő egy falban lévő konnektor, egy lyuk, amibe – úgy érzi -, ha nem tudja a farkát bedugni, akkor lemerül az eleme. Akárkibe, akármibe bedugná. Ez teljesen személytelen, sőt még nő sem kell hozzá.
Neki elektromosság kell, ezért veri a faszát, erre való a pornó. Mind idegcsillapító, de csak szimptomatikus, mint amikor a fejfájásra beveszünk egy aszpirint. Azt, ami okozza a fejfájást nem orvosolja.
Ami a szeparációs szorongást orvosolná, az a valódi összeköttetés, valódi kapcsolat lenne, valódi nővel, de akár egy férfival is, akár a világmindenséggel. “
FA
Bamm! Kedves férfiak, ez ennyi. Se több, se kevesebb. Tessék ezen elgondolkodni, aztán dolgozni rajta. Vannak remek szexuális terápiák, pszichológusok. Tovább megyek, kineziológiai oldások, családállítások és a többi. Talán nem tudjátok, de ez a nőknél közel sem frigiditás, igazából megfosztjátok a társatokat attól, hogy ő is szerelmeskedhessen. Szóval usgyi, és derítsétek ki a szorongásotok okát, és számoljatok le vele!
Talán menni fog, így, hogy nem egy nő mondja ezt nektek, csak közvetíti…
Mivel eltudom ragadtatni magam a témában – öt éves koromban ért az első szexuális zaklatás (!) , és számos példa volt rá életem során -, nem fogok kitérni kedvenc vesszőparipámra, a nemi erőszak és pedofília témára – amiért nem látom be miért nem jár kasztrálás még mindig -.
De néhány durva cikket érdemes lenne elolvasni minden férfinek, hogy cseppet értse a mélylélektanát a szexuális kizsákmányolásnak: Polcz Alain életéről muszáj tudnod! és a “koreai vígasznőkről is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: