<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Zacc </provider_name><provider_url>https://zacc.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Mázli</author_name><author_url>https://zacc.cafeblog.hu/author/gini-papp/</author_url><title>A csoki papír</title><html>&lt;span&gt;&quot;Egy kirándulás alkalmával az egyik lányunk mellettem kotorászott a táskájában, és elszörnyedtem, hogy mennyi kacat van benne - többek között előkerült egy ősrégi, kopott csokipapír.
Kérdezem tőle: ezt meg minek hurcolászod magaddal?
Rám né&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;z, és azt mondja: &#039;Atya, hát nem emlékszik?&#039;
Kezdtem érezni, hogy valamibe beletenyereltem.
Mire? &lt;!--bevezetes-vege--&gt;
&#039;Nyolc évvel ezelőtt, amikor ebbe az intézetbe kerültem, akkor kaptam életem első csokiját magától - ez annak a papírja!&#039; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span&gt;&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;Ránéztem, és szó nélkül adtam neki egy puszit. Akkora öröm volt a szívemben, mert olyan jó szeretetben élni! Erre szeretném Önöket is biztatni - hogy merjük ilyen fenntartható örömök után kinyújtani a kezünket!&quot; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span&gt;&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;Böjte Csaba - részlet a Veszteségből nyereség, vereségből győzelem című könyvből&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span&gt;&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter&quot; style=&quot;margin: 10px&quot; alt=&quot;&quot; src=&quot;https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/25_151249_586007_2bee8c8bd6ce50d806dc881851235f46_e1cd9c_3012.jpg&quot; border=&quot;0&quot; /&gt;(Gini Papp)&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;

&lt;span&gt;&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt; &lt;/span&gt;&lt;/span&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/1181-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>