1.0Zacc https://zacc.cafeblog.huMázlihttps://zacc.cafeblog.hu/author/gini-papp/<em><strong>Mondtam már, hogy fotóriporter az eredeti szakmám?</strong></em> <em><strong>Hogy miért akartam ezt tanulni? </strong></em> <em><strong>Mert akkor még egyedül éltem, és mindenáron szélsőséges helyzeteket akartam megmutatni a világnak a kamerámmal. Van profi felszerelésem, tudásom, de mára már felfogtam, hogy az nem az én világom.</strong></em> <img class="aligncenter" style="margin: 10px auto" alt="" src="https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/25_151249_589837_061e6d9730be58ffdfa6570da3089eee_acb35c_3011.jpg" border="0" /> 5 évig szentül hittem, hogy az lesz az én életem. Amikor Jugoszláviában szégyenteljes módon gyilkolták egymást a nép tagjai, és a NATO b@szott beavatkozni, kegyetlen bénultságot éreztem. "Ott kellene lennem, ehelyett itt lapítok. Ki fogja megmutatni a világnak, hogy azoknak az embereknek mekkora szükségük lenne a segítségre?" Persze most már tudom, <strong>sok bátor, elhivatott ember megmutatta, nem volt rám szükség ott</strong>. Rám itt volt akkor szükség... Sőt, azóta láttam egy filmet, ami teljesen lerántott a földre, és azt hiszem mindenkit leránt, akinek ilyen tervei vannak vagy lesznek. Lehiggad tőle, és átgondolja a világát mégegyszer... A<strong> Felejtés virágai</strong> pontosan mutatja be azoknak a fotóriportereknek az életét, akik a tűzvonalba merészkednek. Ezért, amikor megnyílik évenként a National Geographic fotókiállítás azonnal rongyolok oda, és igazán földbe gyökerezett lábakkal szoktam egy-egy képet megemészteni. Tudom, legalábbis sejtem mi van még a kép mögött... Régebben járattam a Colors magazint, ami különleges helyeken, érdekes emberekkel készített fotósorozatot. Még most, sok évvel később is a kezembe szoktam venni egy-egy példányát, átlapozom, újra és újra rácsodálkozom. <a href="http://www.colorsmagazine.com/">Colorsmagazine</a> Valami hasonlóra adta a fejét a <strong><em>Humans of New York fotósa</em></strong> is, aki vált néhány szót azzal, akit szeretne lekapni, és hozzáfűzi az adott képhez. Az ilyen képeken szeretek elmélázni. Ahol van néhány sor is. A fenti képet is innen hoztam. Nézz rá a férfire. A fotós megkérdezte tőle: - Melyik volt életed legboldogabb pillanata? A férfi válasza, csak így...: - Én most is nagyon boldog vagyok. És Te? Van okod a boldogtalanságra ezek után? (A Felejtés virágai teljes film online) <iframe src="http://youwatch.org/embed-s8vqdqlfkdhe-640x380.html" height="380" width="640"></iframe> Szerző: Gini Papprichhttps://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/1172-150x150.jpg150150