1.0Zacc https://zacc.cafeblog.huMázlihttps://zacc.cafeblog.hu/author/gini-papp/<span>Csöves a mozgólépcsőn</span> Hétfő reggel, metró. Állok a mozgólépcsőn, előttem egy csöves. Épp az imént halászott ki a szemetesből egy cigisdobozt. Most kinyitja, látja, hogy egy<span class="text_exposed_show"> árva csikk sincs benne, és „pfffft” - az üres doboz nagy ívben landol előtte a mozgólépcsőn.</span> <span><span class="text_exposed_show"> „Hajléktalanok, csövesek, nihilisták, piások. Nem csoda, hogy tönkremegy a világ!” -gondolom magamban. <!--bevezetes-vege--></span></span> „Nocsak-nocsak!” szólal meg ekkor tudatom spiritualitáson edzett fele. „A kisasszony mindjárt a plafonon van?!” Persze, sok mindent olvastam és tanultam. Egy-két dolog mindjárt eszembe is jut: „Ha valaki hülyeséget csinál, azt csak azért teszi, mert az adott pillanatban nem jut jobb az eszébe.”, „A boldog és elégedett emberek vigyáznak a természetre.”, „Ha valakit olyannak szeretsz, amilyen, akkor a lelke boldog lesz és meg fog gyógyulni.” <span><span class="text_exposed_show"><img style="margin: 10px" alt="" src="https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/25_151249_585992_9f41a9f3e9a4767d6129d3645b02a4a5_e9ad57_3011.jpg" border="0" /> Jó, jó, elég! Visszanyertem a nyugalmamat. Csak gondold: „Béke legyen veled, testvér” és tényleg érezd, hogyan tér vissza a béke a lelkedbe. És pont ebben a pillanatban, amikor megéreztem magamban a béke hullámait, az előttem álló hajléktalan elfordítja a fejét, meglátja a dobozt, felveszi, és beledobja a papírkosárba.</span></span> <span><span class="text_exposed_show">(Bárbel Mohr) </span></span>richhttps://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/1185-150x150.jpg150150