1.0Zacc https://zacc.cafeblog.huMázlihttps://zacc.cafeblog.hu/author/gini-papp/<span>"Sokszor láttam halott gyermekére ráboruló anyát, amint azt kiabálja, ordítja fájdalommal telve, hogy hol van Isten. </span><span style="line-height: 1.5em">Ilyenkor nekünk orvosoknak, nővéreknek egy feladatunk lehet: szenvedőktől mély együttérzéssel át kell venni valami kis terhet ugyanúgy, ahogy egy szörnyű nehéz zsákból, ha súlyt veszünk ki, az könnyebb lesz.</span> <span style="line-height: 1.5em"><img style="margin: 10px auto" alt="" src="https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/25_151249_603560_12760a23aa8e7cb6dd99952c4743113d_554784_3011.jpg" border="0" /></span> <span style="line-height: 1.5em">Láttam egyszer egy őrjöngő anyát, akit senki nem tu</span><span class="text_exposed_show" style="line-height: 1.5em">dott megnyugtatni. Hiába jöttünk gyógyszerrel, injekcióval, a fejlett orvostudomány eszközeivel. Semmire sem jutottunk.<!--bevezetes-vege--> Egy ott álló laikus egyszerűen átölelte, hagyta, hogy ránehezedjék. Kinyilvánította, hogy maximálisan osztozik fájdalmában. Levett a lelki súlyból. </span> <span class="text_exposed_show" style="line-height: 1.5em">Hogyan lehet ebből a súlyból levenni, hogy minket ne nyomjon össze a sokszor átadott teher? Csak kegyelmi úton.</span> <span class="text_exposed_show">Ez az út pedig azt jelenti, hogy minden pillanatomban tudom, hogy a földi életem összes eseménye, benne a fogantatásom, a születésem, a házasságom, a gyermekeim születése, és a halálom a létemnek egy-egy pillanata, de nem a vége. Ha ezt tudom, akkor ugyan félek a haláltól, mert ember vagyok, de Isten segítségével legyőzöm a félelmemet, és így már át tudok venni terheket mástól úgy, hogy az közben ne nyomjon agyon..."</span> -Dr. Csókay András- Honvéd Kórház (Gini Papp)richhttps://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/1100-150x150.jpg150150