<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Zacc </provider_name><provider_url>https://zacc.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Mázli</author_name><author_url>https://zacc.cafeblog.hu/author/gini-papp/</author_url><title>Hajsza van!</title><html>Ayn Rand: Ősforrás - &lt;a href=&quot;http://www.ujkorklub.hu/load/egyeb_konyveink/egyeb/ayn_rand_az_osforras/60-1-0-4821#.UlPaaNJmBb0&quot;&gt;ezt a könyvet&lt;/a&gt; olvassa &quot;lakásában&quot;, az utcán ez a 70 éves hajléktalan, magyar ember - olvasom az egyik kedves ismerősöm Facebook oldalán. És már kattintok is izgatottan a történetre, mert érzem több is van itt még...
&lt;a href=&quot;https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/hajléktalan.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-1276 aligncenter&quot; alt=&quot;hajléktalan&quot; src=&quot;https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/hajléktalan-225x300.jpg&quot; width=&quot;225&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Sok éve ismerem, segítem - írja -, és segítik mások is. 6 ker, Vörösmarty utca.
Gyula bácsival úgy ismerkedtem meg, hogy a szemén lévő zöldhályogtól félig megvakulva, a falat tapogatva jött szembe vele az utcán. Morogva, mérgesen.
Megkérdeztem tőle mi a gond, mire Ő visszavakkantotta, hogy &quot;nem látok&quot;.
Bement az ott lévő barkácsboltba, vett neki egy vékony, hosszú botot és a kezébe adta, hogy azzal botorkáljon tovább.
Kapott egy kis pénzt és kaját is tőle, volt öröm. Azóta barátkoznak.

A szemét is megoperálták közben, rendbe lett a látása.
A férfi kezdte megosztani jótevőjével élete részleteit...
A feleségével élt valamikor (Ő is) egy lakásban, mint bárki más. Aztán a felesége meghalt, a lakás elúszott a nem átlátott, rendezetlen jogviszonyok miatt.

Egy telefonfülke mellett, kiugró eresz alatt &#039;lakik&#039;, lakoTT sokáig...
Csak az számított, hogy ne ázzon, ne verje a sokat szenvedett testet a hó, az eső.
A felette lévő ablakból néha leöntötték ezzel-azzal, mert zavarta az ott élőket a látvány, vagy a tudat, hogy egy kiszolgáltatott lélek senyved a közvetlen közelükben. Csak egyet akartak, menjen onnét! Nem ment...
Amikor elkezdődött ez a HAJLÉKTALAN HAJSZA, naponta vitették el a holmiját a közterületesek.
A &quot;holmi&quot;: a napi túléléshez szükséges kellékek. Főleg takarók, száraz ruha, stb.
Számtalan történetet mesélt jelenéről, múltjáról. Hogy hogyan áll meg télen, éjszaka egy autó, szállnak ki belőle &quot;emberek&quot;, és lefogva Őt, egy üveg hideg vizet öntenek a nyakába, a ruhájába... ilyesmiket... És szó esik néha másról is, az élet dolgairól, nem mindig keservességről, és bánatról.

Ma azt mondta neki az öreg:
- Na, megkezdődött a HAJSZA, a VADÁSZAT, hát akkor jó vadászatot Nekik! Nekem már nincs erőm, kedvem menekülni...
Hallgatom Őt - olvasom a barátom gondolatait -, és arra gondolok: &quot;Én meg majd írok egy könyvet, aminek az lesz a címe:
VADÁSZ JELENETEK ALSÓ MAGYARORSZÁGON 2013.
Szóval akkor jó vadászatot &quot;elvtársak&quot;, de mulatság közben ne felejtsétek el a törvényt: &#039;Aki fegyvert fog, fegyver által vész el!&#039;
KARMA VAN ELVTÁRSAK!

(A barátom gondolatai voltak ezek &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/norbu.shop&quot;&gt;Norbué&lt;/a&gt;, akit mélyen tisztelek, és folyamatosan tanulok tőle. És, aki nem mellékesen &lt;a href=&quot;http://hu.wikipedia.org/wiki/Steiner_Krist%C3%B3f&quot;&gt;az általam szintén nagyrabecsült Steiner Kristóf&lt;/a&gt; édesapja.)

(Gini Papp)</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://zacc.cafeblog.hu/files/2013/10/1140-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>