A húgom diszlexiás. Nagyon sokáig haragudtak rá a szüleink, mert évet kellett ismételnie első osztályos korában az olvasás lemaradása miatt. Ez később sem nagyon változott, nehezen zárkózott fel minden tantárgyból és nem azért mert gyenge képességű, hanem mert az alap, az olvasás készség nem volt. Szörnyű nehéz volt szegénykémnek míg megértették, hogy nem lusta és nem a szorgalom hiányzik belőle, csupán lassabban halad, hiszen egy szöveges feladat a matekban és kész, elvérzett. Tripla idő alatt készül el vele a fenti okok miatt. Végre áttörés van a diszlexia megértésében, hála érte Daniel Brittonnak.
Daniel Britton megalkotott egy olyan betűkészletet, amely valamelyest képes modellezni azt, ahogyan egy diszlexiás látja a betűket. A kutatást ő maga kezdeményezte egyetemi éveiben, mivel maga is a diszlexiások táborát gyarapítja.
Ilyen hiányosan látják a diszlexiások a betűket – A kép bal oldalán Daniel Britton, a diszlexiás ABC megalkotója
Eddig nem készült olyan tanulmány, amely hitelesen tudta volna érzékeltetni, hogyan látja a betűek egy diszlexiás olvasás közben. Britton betűsora ezért mindenki számára újdonság lehet. A hiányos betűk felismerése lelassítja az olvasási sebességünket és még a jól olvasó emberek is könnyen elveszthetik magabiztosságukat, ha ránéznek a szokatlan szövegre. A kutató boldog, mert végre sikerült megértetnie, amit annyi éven át nem tudott elmagyarázni, hogy hogyan érez, és főleg, hogyan látja ő az elolvasandó szöveget.
Britton kihasználja a médiafigyelmet, ami a projektjéhez párosult és azt tervezi, hogy készít egy Diszlexia tudatos oktatócsomagot, melyet elküldhet az iskoláknak és a szülőknek, hogy megismertesse velük a problémát és megtaníthassa, hogy hogyan lehet a legjobban kezelni.
Arról, hogy nagyjából milyen gyakori probléma a diszlexia, nincsenek adatok, de szakértők szerint körülbelül 7-15 százalékos az előfordulása az iskolás gyerekek körében. Arról sincs konszenzus, hogy pontosan mi okozza az olvasási nehézségeket, melyeknek több fajtája is létezik. Kevesen tudják, hogy diszlexiával nem csak születni lehet, létezik szerzett diszlexia is, mely akár baleset vagy lelki trauma következtében is kialakulhat. Ezekben az esetekben a részképességzavarnak nincs biológiai oka, felelőssé tehető érte rossz olvasástanítási módszer, balkezesről jobbkezességre átszoktatás vagy érési késés is. A diszlexia oka lehet idegrendszeri rendellenesség, például amikor az olvasás által keltett ingerület a látópályában szabálytalan módon jut el az olvasási és írási folyamatban résztvevő felsőbb idegi központokba, így szabálytalan válaszreakció érkezik rá.
A diszlexiások iskolás korukban rendkívül kiszolgáltatottá válnak. Mivel felismerése mai napig empirikus módon történik, a pedagógus és a szülő is hajlamos lehet a kisgyerek hibáit a lustasággal, butasággal vagy figyelmetlenséggel azonosítani. Ha felismerik, ha nem, a gyermeket nagy valószínűséggel kudarcélmény éri, hiszen lemarad a többiektől.
Fontos lenne, hogy a szülők időben felismerjék a zavart, és már esetleg az iskolakezdés előtt foglalkozzanak a gyermek fejlesztésével, ugyanis számos olyan módszer létezik már, amely segíthet a diszlexia kezelésében. A szakértők szerint hatékonyan karban tartható, ha a problémát komplex kezeléssel orvosolják.
Szerző: Gini Papp – Zacc
(lemon.hu, boredpanda)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: