Mit teszel, amikor hajléktalanok mellett kell elhaladnod az utcán, vagy aluljáróban? Figyeld magadat kívülről egy kicsit ehhez a játékhoz kérlek!
Tehát, mondjuk már messzebbről kiszúrod, hogy az utcán el kell menned egy kirakat mellett, és a portál beljebb lévő részében egy otthontalan ember húzta meg magát. Tegyük fel, még az eső is szemerkél. Még nem nyitottál esernyőt, de már kellemetlenül az arcodba vágnak a mikró cseppecskék. Fúj a szél, összehúzod magadon a kabátodat. Az ember szegényes ruházatában, kartonpapírokon ül, egy szemetes zsák van a testén, mely némi hőszigetelést nyújt számára ebben a kellemetlen időben. Hamarosan oda érsz mellé, és el kell haladnod előtte. Mit érzel?
Felsóhajtasz és ingerült leszel, amiért szembesülnöd kell ezzel egy pillanatra is? Belehúzol, és igyekszel átérni előtte, meredten bámulva magad elé? Kerülöd a szemkontaktust is, nehogy szóba akarjon veled állni?
Az emberek zöme pontosan így tesz. Egy amerikai szervezet – aki hajléktalanok talpra állításával foglalkozik – azt állítja, a városlakók számára a hajléktalanok már-már láthatatlanok.
A szervezet szerint, olyannyira láthatatlan az átlag ember számára a hajléktalan, hogy még azt sem veszi észre, ha a saját hozzátartozója ül előtte szakadt ruhában, nagy csomagokkal.
Ahhoz, hogy ezt bebizonyítsák, önként jelentkező családokat kértek fel, hogy vegyenek részt a kísérletükben. A kísérlet lényege, hogy család tagot/tagokat/ hajléktalannak öltöztettek, a gyanútlan hozzátartozójukat pedig arra kérték, hogy egy bizonyos útvonalon jöjjenek el hozzájuk gyalogosan, és beszélgessenek együtt a család összetartásának fontosságáról.
A központ felé közeledő szereplőket végigsétáltatták azon az utcán, ahol hajléktalanokkal találkoztak, többek között saját, beöltöztetett rokonaikkal is(!), miközben rejtett kamerával kísérték figyelemmel a helyzetet.
Mit gondolsz, felismerték a rokonaikat?
A kísérlet döbbenetes eredménnyel zárult. Ahogyan láthattad is, a szereplők közül SENKI sem vette észre hajléktalannak öltöztetett hozzátartozóját! Mindannyian mélyen le voltak sújtva a saját érzéketlenségüket látva, voltak olyanok, akik kérték, hogy vegyék ki őket a filmből, nem szeretnék ha mások is látnák, amint szemrebbenés nélkül elsétálnak édesanyjuk, édesapjuk előtt.
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek