Eléggé testközelből tudom milyen is egy daganatos betegség, mivel a férjem éppen két napja kapta meg a 35.sugárkezelését, 1 hete pedig a 6.kemóját. Orr-garat daganat volt ( epphyfharings ) .
A kontrollok mondják majd el mi a helyzet most, de az még három hét. Mi hisszük, hogy túl vagyunk rajta.
Hogy milyen volt ez a 6-7 hét? Kegyetlen. A halálsoron járt, ami végül is arra volt hivatott, hogy az életét adja vissza. Én pedig a kezét próbáltam fogni ott, ahol úgyis magányosan kell járnia. Eközben a kislányunk érzelmileg lebucskázott, hiába óvtuk mindentől. Pszichológus segítségét kértem, hogy kijátszhassa magából a történteket. Szóval, amikor az alábbi képsorokat megláttam, egészen más szemmel néztem rájuk, mint Te fogsz. Első körben nálunk is Hodgkin’s Lymphoma-t diagnosztizáltak (nyirok rák a nyakon), aztán kiderült, hogy ez bizony torok-garat daganat, ami már a nyaki nyirokra is átterjedt. A képeken több Hodgkin’s-os túlélővel is találkozni fogsz.
Fej-nyak sebészet bejárata az onkológiai intézeten belül, az alsó ablakok közül balról a második ablak mellett feküdt sokáig, onnan nézett kifelé a világ egy apró részletére
Tudod, amikor először lépsz be a Kékgolyó utcai klinika kapuján, megmagyarázhatatlan erő próbál leütni a lábadról. Akkor is, ha csak kísérőként mész oda. Olyan benyomások érnek, ami után átgondolod a világodat újra és újra. Megtanulod mik ezek a szavak: MOST és TELJESEN.
Azóta, hogy soha ne felejtsem, felkerült a karomra…
Nincs halogatás, nincs félelem dolgoktól. Megakarsz élni, tapasztalni mindent, amit addig nem vettél észre. Nem érted, miért húztad az időt, hogy végre elmenj nyaralni, megbeszéld a szeretteiddel az érzéseidet, figyelj a testedre, az egészségedre… Hirtelen felértékelődik a saját egészséged, és rettentő szerencsésnek érzed magad, ha csak kísérsz oda valakit. Figyelni kezdesz a saját életedre, ami addig magától értetődő volt, szeretni kezded minden részletét. Milliónyi dolgot tudnék felsorolni, amiben megváltoztatott bennünket ez a betegség, és a 7 hetes kezelése. Órákig tudnék beszélni ezekről és legszívesebben mindenkit megállítanék akinek lefelé görbül a szája, hogy megöleljem és megkérjem, ne tegye ezt magával! A legrosszabb amit tehetünk a düh, a harag, a bánat, az áldozatszerep, amibe beleragadunk… Amikor negatív, kötözködő ne adj’Isten agresszív vagyok, hamar felismerem és jól bevált módszerem, hogy tükör elé pattanok és felszólítom magam: Elég Gini! Gyere ki a drámából! – és csodák csodája, azonnal hat. Persze a tükörig eljutni az én vehemenciámmal nem könnyű, de egyre gyakrabb, hogy nem halogatom 🙂
A betegség a lélek nyelve, a rákba nem illik belehalni! -kattints!
Jöjjenek a fotók, hogy lásd milyen az amikor az ember kiüti a rákot, és visszaerősödik! És a képek alatt néhány gondolat tőlük, hogy milyen tanulsága, következménye lett a betegségüknek érzelmileg, mentálisan…
1. Erin Bodechon, 2 éve ütötte ki az akut Promyelocytás leukémiát:
“A leumkémia túlélése pozitív emberré tett, úgy érzem rettentő szerencsés vagyok, hogy élek. A rák után minden napot ajándékként tekintek, és nem akarok elvesztegetett pillanatokat az életemben, mert kaptam egy második esélyt!”
2. Katrina Kieltyka, 3 éve ütötte ki a Hodgkin’s Lymphomát:
“A napokban valaki azt mondta nekem ‘minél nagyobb lesz a hajad, annál jobban fogod élvezni az életet!’. Azt hittem tényleg összefügg majd a kettő. Bár a hajam megnőtt, még mindig emlékszem milyen volt a kopasz fejem. Jól éreztem magam úgy a nyári melegben, felszabadító volt, hogy nem kellett aggódnom a hajviseletem miatt. Néha átfut rajtam, hogy most is leborotválom!”
A rákot olyan barátnak tartjuk, aki kiengedte kalitkájából a lelkünket
“Köszönöm a ráknak, hogy inspirálta az én FOMO-mat (olyan zanzásított kifejezés, mint a FAKE vagy EPIC, jelentése: “fear of missing out”)!” – amikor már nincs félelem…
4. Elizabeth Engle, 8 éve ütötte ki a Hodgkin’s Lymphomát:
“Igazán hálás vagyok minden napért, amit áldásként élek meg. Már nem izzadok folyton, és újra van mit leborotválni a lábamról!”
Egy inspiráló történet: Az idegsebész búcsúja az élettől és kislányától
5. Joanne Chack, 4 éve ütötte ki a Hodgkin’s Lymphomát:
“Megtanultam, hogy a HIT, CSALÁD, BARÁTOK a megfelelő sorrend a jövőre nézve. Mélyebben foglalkozom az emberekkel, akiket szeretek, és azokkal akik jönnek az életembe. Hálás vagyok Istennek, hogy visszaadta a hitemet az emberségben. Alázatossá és hálássá váltam, és megtanultam, hogy SEMMI nem biztos!”
“Megtanultam létrehozni egy olyan életet, amiért érdemes küzdeni.”
7. Guy Gondron, 3 éve ütötte ki a (fej- és nyaki) laphám rákot:
” A rák után furcsa az élet. Az élet mindig egy küzdelem, de egy csomó dologról kiderül, hogy azért nem kell harcolni. A legnehezebb része mégis az, hogy az emberek attól félnek, hogy elkapják tőled, mert ez ragályos…”
8. Linda Mei, 12 éve ütötte ki a mellrákot:
“A pink, a kedvenc színemmé vált.”
9. Lindsay Goldstein, 1,5 éve ütötte ki a petefészek rákot:
“Megtanultam az életem minden részét felértékelni. A jó cselekedetekre fókuszálok, hiszen kaptam egy második esélyt, így minden sokkal pozitívabb.”
10. Erin Chack, 5 éve ütötte ki a Hodgkin’s Lymphomát:
“Hálás vagyok akkor is amikor béna a hajam, mert van hajam!”
Szerző: Gini Papp – Zacc
Drága Gyöngyike, keresd a boldogságot mindenben, amitől nevetni tudsz, ami jó kedvre derít. Fantasztikusan erős ember vagy, rátok van a legnagyobb szüksége világunknak! Szeretettel ölellek! Gini
Budapest Kékgolyó utca = Pécs Édesanyák útja.
Onkológia.
Megtapasztaltam, milyen a 35 sugárkezelés, a kemo, az iszonyatos fáradságérzés, szomjúság, éhség.
Torok laphám rák, nyaki nyirokcsomó áttéttel. Most “járom az utam” a 6 hetes kontrollokkal. Szerencsére az eddigi leletek negatívak.
Túl lehet élni mindent, csak az emberi reagálásokat nem !
Nem tudnak a rákos emberekkel mit kezdeni, inkább kerülik őket (attól félnek, hogy elkapják tőled, mert ez ragályos – Guy Gondron mondta ki – sajnos az én tapasztalatom is ez).
Hiszek a gyógyulásomban és magamban, sorstársaimnak is csak ezt tudom üzenni !
A legszebb fotók, amiket láttam – ezek az ÉLET fényképei !