Imádtam ezt a rajz sorozatot, mert azonosulni tudtam több részével is. Talán te is felnevetsz egyik-másiknál, hogy oldd a feszültségedet, ami abból adódik, hogy hirtelen magadra ismersz.
Fran Kause megkérte az embereket, hogy írjanak neki legmélyebb félelmeikről, és ő döbbent meg a legjobban, hogy elárasztották az irracionális parákról szóló üzenetek. Az illusztrátor elképesztő félelmekről kapott leveleket. És hogy mi volt ezzel a célja? Természetesen inspirációkat gyűjtött egy mini képregény sorozathoz, mely nem nélkülözi a humort sem.
Ezekből mutatok most néhányat.
1. Van aki attól fél, hogy amikor bekövetkezik a halála, lassan, a lábaitól felfelé fog elmúlni.
2. Gyerekkori para lehetett, hogy amikor azt mondták neki “Jézus a szívedben él”, így képzelte el.
3. Volt aki attól tartott, hogy úszás közben egy hullám megcsapja és megpördíti, ezért amikor tovább úszik abban bízva, hogy a part felé tart, ez nagy tévedés lesz, mert a nyílt víz felé halad.
4. Olyan is akadt, aki az éles késektől rinyál, és azt gondolja, hogy olyan messzire tolja magától, ahol már nem éri el azokat.
5. Őt gyerekkorában azzal ijesztette halálra a nagynénje, hogy egy éhes féreg lakik az orrában, és ha belenyúl, majd jól megharapja az ujját…
6. Ő arról mesélt, hogy amikor kisgyerek volt és megtudta, hogy a kisbaba az emberek alsó részén jön világra, aggódni kezdett. És habár fiú volt, minden nagy vécézés után belenézett a wc kagylóba, hátha kipottyantott egy-két kisbabát.
7. No ez elég meleg elgondolás, de magamból kiindulva, valahol mélyen, meg tudom érteni őt is 🙂 Azt találta ki magának, hogy Ő valamikor vándorló szellemként ellopta a testét valakitől és beköltözött. Amikor hangokat hall, néha megrémül, mert azt hiszi az eredeti tulajdonosa vissza akarja venni a testet tőle.
8. Attól fél emberünk, hogy egyszer olyat esik, hogy leharapja a nyelvét, majd amikor segítséget akar kérni telefonon a 911-től, nem fogják érteni, hogy mi mond.
9. “Egyedül élek. Amikor késő este ki kell mennem a fürdőszobába aggódom, hogy mire visszamegyek az ágyamba, már vár ott valaki…”
10. “Időnként, amikor kakálok aggódom, mert nem tudom pontosan, hogy ez álmomban történik, vagy a gatyámba szarok éppen valahol…” /Neked is megvolt? 😀 /
11. “Aggódom, hogy miután meghalok, az érzékszerveim még működni fognak. Nem tudom a balzsamozás vagy a hamvasztás a rosszabb?”
12. “Azt remélem nem válok olyan öregemberré, akit a gyerekek meglátva félni kezdenek az öregedéstől…”
13. “Néha parázok, hogy mások olvasnak a gondolataimban. Így hát, amikor valami viccesre gondolok és nevetés hallok, akkor már tudom…”
14. “Aggódok, hogy az egész életem csak egy illúzió. Mindez csak álom. Félek, egy nap felkelek és rájövök, hogy csak egy nagyon fantáziadús kutya vagyok.”
15. “Mikor fiatalabb voltam aggódtam, hogy amikor meghalok, mások álmaiban leszek egy extra – szereplő -. Néha úgy érzem, hogy minden ember meghalt álmomban, és nincs hova mennem…”
16. Olyan is van, aki lassan nyitja ki a szemét ébredéskor, hogy ha valami vagy valaki van a szobájában, annak legyen ideje elmenekülni.
17. Más attól tart, ha az emberek nem viszonozzák a köszönését, az azért történik mert igazából már nem is él, már csak szellem, de ő még nem tud róla.
18. Brooklynban nagyon csúsznak a járdák télen. Van, aki attól fél, hogy elcsúszik, ráesik egy kerítésre, ami átszúrja a szemeit, és ahogy ott fenn van akadva, és a járda is túlságosan csúszik, hogy képtelen lesz kiszabadítani magát…
19. Azt hiszem sokunk paráját árulta el a következő rajz ihletője. Korizol valakivel akit szeretsz, ő eltaknyol, te pedig nem tudsz megállni, és az ujjait lemetélve, átcsúszol a kezén.
20. Van tükör a hálószobádban? Aggódtál már azon, hogy álmodban a tükörképed felül és bámul téged? 🙂
21. Egy kislány aggódni kezdett, amikor azt mesélték neki, hogy Isten látta, Szűz Mária szinte tökéletes, ezért teherbe ejtette őt. El is tökélte, hogy Ő nem lesz majdnem tökéletes, nehogy erre a sorsra jusson.
Hiányos, igaz? Meg kellene írnunk neki, hogy a takaró alól kikandikáló lábat hirtelen elkapja valaki és végigvágja valamivel. Meg, hogy a wc csészéből bármikor felnyúlhat egy kéz vagy egy kígyó. És ha nem lépünk a zebrán csak és kizárólag a fehér csíkokra, akkor tragédia fog történni aznap. És mit is még? 😀
Szerző: Gini Papp – Zacc
Gyerekként attól féltem, hogy a sötét szobámba érve, felkapcsolnám a villanyt és egy kéz közben megfogja a kezemet.
Gyerekként gyakoroltam, hogy meddig bírom levegő nélkül, hogy ha jönnek esetleg katonák, azt higgyék halott vagyok és ne hurcoljanak el. (81-es születésű átlagos fehér lány vagyok.)