„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan…” (Flash Mob)

Akármilyen napod is volt eddig, most garantáltan jól fogod érezni magad néhány percig. Ez pedig képes lesz megváltoztatni még egy elrontott napot is. 

Emlékszel még Zorbára, a görögre? Kevés film állja ki az idő próbáját, de a Zorba egy ilyen. Fél évszázados, de még ma sem tűnik porosnak vagy avíttnak. Ebben bizonyosan szerepet játszik Mikis Theodorakis csodálatos zenéje, de az is, hogy a történet örök érvényű, nagy kérdéseket feszeget: az erény, a szabadság és a halál gondolatait. Nem utolsósorban pedig a pozitív gondolkodás mindent elsöprő fontosságát. Főszereplője Zorba, az öntörvényű, szertelen természetű bányász, aki bárhol képes felkavarni az állóvizet, és mindig az élet napos oldalát nézi. A mindig optimista görög örömében és bánatában is egyet tesz: táncol. Amikor a városba küldik beszerző körútra, az összes pénzt elveri, de mindenkinek hoz ajándékot. Bármibe is kezd, mindent intenzíven és teljes odaadással csinál. 

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan…” – ezt tanuljuk Zorbától. A film nem vígjáték – ennek ellenére -, hanem kőkemény dráma. A légkör, amelyben játszódik olyan, amelyben nem könnyű pozitívnak és optimistának lenni, ám Zorba pontosan ezt teszi. A film végén elhangzik a kulcsmondat, ami összegzi Zorba filozófiáját:
„Megvan magában minden, csak egy kis őrültség hiányzik. Különben mi értelme van az életnek?”
Vagyis: a sok munka rendben van, de mellette azért ne felejtsük el élvezni az életet.
Anthony Quinn jutalomjátéka, 7 Oscar jelöléssel.
Ha még mindig nem láttad, tedd a listádra!

Jöjjön ezek után a Flash Mob, melyet az Ottawa-i Görög Fesztiválon rögzítettek, és hiszem, hogy ettől a két felvételtől szebb lesz a napod!

Szerző: Gini Papp – Zacc