Csodálatos helyszínt választott Cyrille Corlays – művésznevén Nautil – legújabb művének. A francia festőművész a tengerparton árválkodó második világháborús bunkert használta vászonként.
A bunker, mely feladni készült, és dőlésnek indult, hátborzongató módon kapcsolja össze a tengert a művel. Ha felszínesen nézünk rá, úgy tűnik mintha Nautil festett volna egy közönséges szemet a betonfalra, hisz ebben rejlik a murális művészet egyszerűsége. De a művész elmondta milyen érzésekkel, mögöttes szándékkal készült el a szem.
“Új életre akartam kelteni ezt az elhagyatott helyet: egy második világháborús bunkert, ami időközben eldőlt, és majdnem teljesen az oldalára borult.”
“Először a hely szellemét akartam megidézni az idelátogatókkal. Régen a katonák saját szemükkel látták, ahogy a habok a partra mossák a tengerbe fulladt áldozatok holttestét. Később aztán meg akartam mutatni azt is, hogy mennyi kárt tett már az emberiség a természetben, ezért a szem pupillájába belefestettem a hágai atomerőmű körvonalát.”
A kék szem most az életet nézi, a tenger mozgását. Beszél hozzá, és az válaszol neki…
Szerző: Gini Papp – Zacc
Érdekes cikk! Felhasználtam a beadandómhoz, remélem nembaj. Köszi 🙂