Olyan könnyen ítélkezünk, nem igaz? Nem is kell, hogy csúnyán nézzenek ránk, vagy felbőszítsenek valamivel. Néha az is elég, hogy nem találjuk szimpatikusnak a másikat, mert nem olyan mosolygós, vagy épp túl harsány, attól függően, hogy mi irritál bennünket ha a társaságába kerülünk. Mondhatnánk, hogy ez a tükör törvénye, ergo ami belőlünk hiányzik az zavar a másikban, de ezt nem érzem igaznak. Sokkal valósabbnak tartom azt, hogy fáradtak vagyunk lelkileg a környezetünk hatásai miatt. Ezt a tompaságot kell megújítanunk nap mint nap. A mókuskerék, amiben élünk, szintén nem könnyíti meg a helyzetünket. Rétegenként fedi be szép lelkünket ez a sok nehézség, szürkeség, és nem könnyű saját csatáink megvívása után másokkal szemben toleránsnak lenni, főként ha a személyiségében taszít is valami.
Talán ez a kisfilm segít a nézőpontváltásban. Néha csak arra van szükség, hogy megálljunk és felvegyük a tisztán látó szemüvegünket. Ezen keresztül nézve a világot, sokkal elnézőbbek, kedvesebbek leszünk. Hidd el, mindenki, aki a Föld bolygón él, egy saját, önálló, kis Univerzum. Saját történettel, sorssal, karmával, ha úgy tetszik. A magunk életét könnyítjük meg, ha ezt észben tartva, szeretettel közelítünk meg másokat.
(A film angolul beszél, de érteni fogod a lényeget)
Igen, a szemünk számára láthatatlan magyarázata van mások tetteinek. Lehet, hogy bántalmazzák otthon, elveszítette a munkáját, fél árva, egyedül neveli a gyerekét… Nyitottsággal, kedvességgel közelíteni mindenkihez és bárkihez. Ez az egyetlen út egy jobb világ felé.
Kattints IDE és nézz meg egy szívmelengető társadalmi kísérletet ebben a témában!
Szerző: Gini Papp – Zacc
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: